Doha néhány évtized alatt fejlődött álmos halászfaluból igazi világvárossá, de a high-tech toronyházak és a látványos középületek mellett szerencsére az Öreg Dohából is megmaradt valami.

Katar, és a fővárosa, Doha a focivébének köszönhetően került most be a főáramba, de a Perzsa-öböl parti állam nem most indult fejlődésnek. Az egy kilenced magyarországnyi emírség 1971-ben lett független a brit protektorátustól, és mivel tetemes kőolaj- és földgázkészleten csücsül, a világ egyik leggazdagabb országa lett.

Dohában lakik az ország durván fele, az 1820 körül alapított település rendkívül gyorsan növekszik: mintegy 650 ezren lakják, de vonzáskörzettel együtt két és fél milliós – ugyanakkor a Katarban élők többsége vendégmunkás, főként a szegényebb iszlám országokból.

Az 1960-as, 70-es években gyors városfejlesztés indult, a legtöbb régi részt lerombolták, ugyanakkor számos programot indítottak a város kulturális és építészeti örökségének megőrzéséért. Ebben a folyamatban pedig nem meglepő módon világhírű építészek, építészirodák is részt vettek, ezek közül többet is felvillantunk az alábbi galériában.

Doha a Perzsa-öböl felől
Al Dallah teáskanna a West Bayen
Halász az öböl partján
Tevefarm Doha mellett
Forgatag a régi piacnál, a Souq Wakifnál
Az Iszlám Művészetek Múzeuma, tervező: I. M. Pei
Mecset egy új városrészen
Az Iszlám Tanulmányok Központja, tervező: Mangera Yvars Architects
Nemzeti Könyvtár, tervező: OMA
Souq Wakif
Mecset öreg Dohában
Twin Tower Hotel Lusailnál, tervező: Albaker Architects
Nemzeti Múzeum, tervező: Jean Nouvel
Az Al Thumama stadion, tervező: Ibrahim M. Jaidah
Mecset és a Zig-Zag tornyok
Vacsora az üzleti negyeddel szemközt   
Doha este

(Fotók: GettyImages)

Ez is érdekelhet:

Holnap mutatkozik be a vb legvagányabb stadionja

Konténer-imaterem is van a foci-vb legvagányabb stadionjában, amit Uruguayba szállíthatnak a vb után.

És ezt olvastad már?
Tíz teljesen érthetetlen karácsonyi tradíció, amikhez képest a magyar karácsony tök unalmas