Teszteltem a Casio G-Shock sportóráját, ami nem okosóra, csak egy okos óra.

Az okosórák még csak a 2010-es évek eleje óta vannak velünk, de ma már gyakorlatilag alig akad olyan hobbi vagy profi sportoló, aki ne használna valamilyen technológiai segédeszközt mozgás közben. Bár kevesen tudják, de az okosórák előtt is léteztek olyan eszközök, amik segítették az aktív embereket. A modern aktivitásmérők története egészen 1965-ig nyúlik vissza az olimpia után egészséglázban égő Japánba.

Dr. Yoshiro Hatano, a Kyushu Egyetem professzorának tanulmánya szerint egy átlag embernek ahhoz, hogy egészséges maradjon naponta 10 ezer lépést kell megtennie. Hatano ezért a japán állammal együttműködve kifejlesztett egy szerkezetet, ami lényegében lépésszámlálóként tudott funkcionálni, ez lett a Manpo-kei pedometer.

A Manpo-meter (万歩計) szabad fordításban 10 ezer lépést jelent.

Az eszköz az évek során sok változáson ment keresztül: átálltak az elemes technológiára, pontosabbá vált, analóg helyett pedig digitális kijelzőt kapott. A Manpo-meter a hatavanas és a hetvenes években hatalmas siker lett, de a lépésmérő legnagyobb eredménye mégis az, hogy a modern aktivitásmérők alapköve lett.

Sokkoló félelem

Alighanem mindannyian ismerjük azt a nyomasztó érzést, amikor annyira félünk, hogy tönkreteszünk valami általunk nagyra becsült tárgyat, hogy inkább nem is használjuk. Ezért porosodnak a szekrényben a porcelánok és ezért iszunk csak szilveszterkor a kristálypohárból.

Ennek az érzésnek az ellentéte a teljes felszabadultság, amikor nem kell azon aggódnunk, hogy eltörünk valamit, mivel a tárgy vagy olcsó (így egyszerűen pótolható) vagy törhetetlen, esetleg mindkettő egyszerre.

Hasonló gondolatok futhattak végig Kikuo Ibe japán mérnök fejében, amikor 1981-ben szomorúan összeszedte a földről annak a zsebórának a darabjait, amit az édesapjától kapott ajándékba. Kikui Ibe akkoriban a Casiónál dolgozott órakészítőként, az összetört családi örökség pedig akkora hatással volt rá, hogy előállt egy tervvel: Ibe elkezdett különböző prototípusokat kidolgozni, hogy megalkossa a világ legstrapabíróbb óráját.

Így került piacra 1983-ban az első Casio G-Shock.

A G-Shock lényege a funkcionalitás. Minden, ami az rajta vagy benne található azt a célt szolgálja, hogy az eszköz elpusztíthatatlan legyen. 1983 óta megszámlálhatatlanul sok variáció jött ki, az emberek pedig olyan menőnek találták ezt a praktikus koncepciót, hogy elkezdték divatkiegészítőként is hordani. Az eredeti G-Shock az úgynevezett tripla 10-es elv alapján működött, vagyis 10 bar (100 méter) vízálóssággal és 10 éves üzemidővel rendelkezett, a harmadik 10-es pedig azt jelentette, hogy 10 méterről is földhöz lehetett vágni, akkor sem lett semmi baja.

A modern G-Shock órák ennél már jóval többet tudnak: fénnyel töltődnek, rádiófrekvenciákkal pontosítják magukat, sőt egyes modellek még a pulzusunkat is megmérik.

Okos óra

Télen viszonylag kevés lehetősége van az embernek arra, hogy mozogjon, de ez nem azt jelenti, hogy egész nap otthon kell ülni a melegben. Januárban engem az a tesztelésre küldött G-Shock rángatott ki a hidegbe, ami a Casio egyik legújabb, majdnem okosórája. GBD-H1000-4ER típusú G-Shock a nemrég bejelentett androidos G-Shock előtt a cég legmodernebb, legtöbb funkcióval rendelkező órája volt.

Wear OS ide vagy oda, a nálam lévő modellnek a specifikációs listája nem sokban marad el az androidos G-Shocktól. Lehet csak a piros szín miatt, de mikor kicsomagoltam rögtön a fent említett Manpo-meter jutott róla eszembe, a Manpo ugyanis eredetileg piros színű volt:

Akárhogy is, a G-Shock GBD-H1000-4ER közelebb áll egy aktivitásmérőhöz, mint egy mai értelemben vett okosórához, innen a Manpo-párhuzam. A hatalmas, 55 miliméter átmérőjű tok olyan robosztus, hogy bátran át lehet hajtani rajta egy autóval, a kristály zafír, ami a legkeményebb anyag, amivel manapság fel lehet szerelni egy óra kijelzőjét. Az óra irányítása intuitív, bár nem annyira, mintha érintőkijelzős lenne. Egy kis gyakorlás után viszont könnyen lehet navigálni a menüpontok között az oldalán lévő nagy gomokkal.

A Casio alkalmazás segítségével össze lehet párosítani a telefonunkkal, az app kielemzi az eredményeinket, így folyamatosan nyomon lehet követni a fejlődésünket.

Üzeneteket és értesítéseket is lehet fogadni az órával, de az biztos, hogy ez a G-Shock elsősorban nem erre lett kitalálva. Nem azért, mert nem jó benne, hanem mert egész egyszerűen nem erre való. Az üzenetek egyébként gyorsan, pontosan jelennek meg, de válaszolni nem lehet rájuk.

Az óra hagyományos G-Shock-sztenderdek szerint készült, tehát erősen ütésálló, ráadásul úszni, sőt könnyűbúvárkodni is lehet vele, mivel 200 méteres mélységig hitelesítve van.

Utóbbihoz akkor voltam a legközelebb, amikor elmentem vele télen horgászni. Az extra nyugodtság, hogy ha szükség van rá, gond nélkül belenyúlhatok a jeges vízbe tényleg remek érzés, egy Apple Watch-csal a csuklómon nem biztos, hogy nagy lendülettel gázoltam a part szélére szákolni.

Általában azért elmondható, hogy az órát rendeltetésszerűen használtam, vagyis sétáltam vele és alkalmanként súlyokat emelgettem. A séták alatt folyamatosan tudtam figyelni a pulzusom, az otthon elvégzett kettlebelles nyújtásoknál pedig nem aggódtam azon, hogy mi történik, ha egy lóbálásnál odaverem valahova. A szenzorok egyébként jól és megbízhatóan működtek, az eredmények nem mutattak rossz vagy értelmezhetetlen értékeket.

Világvége

A Casio G-Shock GBD-H1000-4ER egy remek segédeszköz, ha sport közben nem akarunk attól tartani, hogy tönkretesszük az óránkat. Nagy negatívum viszont, hogy a mindennapokban egyszerűen túl nagy és ormótlan viselet. Én egy elég nagy fiú vagyok, a csuklóm elég vastag, 21 centiméteres. Órás berkekben ez már extrém nagynak számít, nevetve hordhatok olyan darabokat, amik másnak túl nagyok, de ez a G-Shock rajtam is kifogott.

Ez a piros óriás nem igazán fog beférni az ingujj alá, de ha eljönne a világvége, ez az óra tökéletes lenne akár a mindennapokban is: lényegében törhetetlen, vízálló, mesterséges vagy természetes fénnyel is képes tölteni magát, ráadásul tele van olyan hasznos funkciókkal, mint a GPS vagy a lépésszámláláshoz szükséges gyorsulásmérő. Az óra emellett képes még érzékelni a hőmérsékletet, a magasságot és a légnyomás változásait is.

Cserben egészen biztosan nem fog hagyni, mert szenzorok és mobilos összeköttetés ide vagy oda: a nap végén ez egy hamisíthatatlan G-Shock.

Az óra ára relatíve magas, nagyjából 150 ezer forint körül mozog, kereskedőtől függően olykor ez alatt. A funkciókat és a strapabíróságot tekintve ez az ár reális, viszont G-Shock-viszonylatban ez már kifejezetten borsosnak számít (az alapmodell Square G-Shock DW5600-asok kb 30 és 50 ezer forint között mozognak). Okosóra kategóriában ennyi pénzért már megvehetjük a legújabb Apple Watchot is, ami funkcióban (elsősorban multimédiás tartalmak fogyasztásában és üzenetküldésben) magasan veri ezt az órát, keménységben viszont a G-Shock magasan nyeri az összehasonlítást lényegében bármelyik ellenféllel szemben.

Hasonló árkategóriában mozog még a Garmin Forerunner 245 Music nevű eszköze, ami tartalomfogyasztói szempontból szintén veri a G-Shockot.

Legyen szó akármelyik vetélytársról, egyiket sem szeretném odaütni sehova, mert akkor mehetnék venni egy újat, ebben az árkategóriában az pedig már több lenne, mint sokkoló.

Kiemelt kép: a szerző.

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
Ebben az űrhobbitfaluban készül a pezsgő a Somló hegy alatt