Az indonéz parlament február végén jóváhagyta a 2019-es törvényt egy új főváros építéséről, ahová elköltöznek majd a lakosok Jakartából.

Nem éppen mikrovállalkozásról beszélünk: az új főváros 1300 kilométerrel arrébb, Borneó szigetén épül fel; Jakarta számos problémáját akarják így megoldani (vagy inkább felülírni) a környezetszennyezéstől a dugókon át a fenyegetően emelkedő tengerszintig.

A túlzott talajvíz-kitermelés, a gyors urbanizáció és a tengerszint emelkedése miatt a város negyven százaléka már most is a tengerszint alatt van, és egyre nehezebb az infrastruktúra és a lakosok védelme. Ezért helyezné át Joko Widodo elnök az ország közigazgatási központját egy új, zöld metropoliszba, amit ősi jávai nyelven „szigetcsoportot” jelentő Nusantara névre keresztelnének.

Joko Widodo korábban Jakarta kormányzója volt, a hivatali idejében többek között partfalak és mesterséges szigetek építését szorgalmazta, illetve a meglévő falak megerősítését, de ezek a megoldások csak átmenetinek bizonyultak a folyamatosan emelkedő tengerszint miatt.

A süllyedő Jakarta:

Mostanra Joko stratégiát váltott: a környezetvédelmi zsargonban „irányított visszavonulásnak” nevezett lépésre szavaz, egy új, a változó éghajlathoz alkalmazkodni képes város építésével. A projekt nem mentes a politikai vitáktól, ugyanakkor az új város kihívást és lehetőséget is jelent: sok indonéziai egy új, méltányosabb helyet remél tőle az ország etnikailag sokszínű lakossága számára.

Nusantara Borneó sziget keleti partján, Kelet-Kalimantan tartományban épül fel, a tervek szerint mintegy 2,5 ezer km²-en.

Közigazgatásilag elszakad Kalimantantól, és önálló tartományi város lesz, akárcsak most Jakarta. Ennél azonban fontosabb, hogy gyalogosokra és hatékony tömegközlekedésre optimalizált, megújuló energiával működtetett város lesz.

Csaknem háromszáz cég jelentkezett 2019-ben a tervpályázatra, közülük választották ki Sibarani Sofian indonéz várostervezőt, aki gólyalábakon álló épületeket, és magasított sétányokat javasol, tekintettel a dombos terepre, és a szeles-esős éghajlatra.

Egyelőre viszont semmi nem épült fel, de van némi nyomás, hogy idén év végére már legyen kézzelfogható eredmény: Joko hivatali ideje akkor jár le. Kérdés, hogy bírja majd el a gyenge, anyagos talaj az első ütemben is már 60 ezresre tervezett város épületeit.

Környezetvédelmi hatástanulmány sem készült, úgyhogy a hatóságok ígéretei („garantálják, hogy a városnak kijelölt földterület nagy része eukaliptuszültetvény lesz, és nem érintetlen esőerdő”) ellenére is aggódnak is a zöldek a projekt miatt.

Jakara népessége agglomeráció nélkül is tízmillió fölött van, ami nem is meglepő a 275 milliós országban.

Kelet–Kalimantan 2022-ben:

Nem kérdés, hogy a főváros elköltöztetése Indonézia történetének legnagyobb projektje, másfelől a hasonló döntések nem ismeretlenek a nagyvilágban: ilyen a geopolitikai okokból felemelkedő új pakisztáni főváros, Iszlámábád vagy a tanzániai Dodoma esete, míg a malajziai Putrajaya városát Kuala Lumpur túlnépesedése hívta életre.

Szintén építik már Egyiptom leendő, Kairót leváltó fővárosát, aminek egyelőre neve sincs, csak egy nem túl szexi munkacíme: New Administrative Capital, azaz NAC.

(Forrás: ArchDaily, fotók: Unsplash)

Ez is érdekelhet: