Az sokat elárul Jordániáról, hogy a bibliai Kánaán területén fekszik, jóllehet a néhány évezreddel ezelőtti klímája mára erősen megváltozott, abban az értelemben már kevésbé tejjel-mézzel folyó kánaán, mert részben sziklasivatag alkotja. De ez a múlt végtelenül izgalmassá teszi a hivatalosan Jordán Hásimita Királyságnak hívott országot.

Jordánia az Közel-Keleten fekszik, Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Ez a környék pedig manapság már leginkább sivatagi, Jordánia nagy részén is kontinentális sivatagi éghajlat van, ami azt jelenti, hogy nyáron 31-38 Celsius-fok van napközben. Emiatt a nagy része ma már kő- és kavicssivatag, illetve gyér tövises bozóttal fedett félsivatag, tehát elsősorban a kulturális ereje miatt vonzó, nem pedig a buja és látványos növényzete miatt.

Persze fürdőzni is lehet, különleges élmény az egyedülállóan magas sótartalmú Holt-tengerben lebegni, vagy búvárkodni a Vörös-tengerben.

A tízmilliós ország fővárosa és egyben legnagyobb városa Ammán, amely a világ egyik legrégebbi, folyamatosan lakott városa. A mai Ammán területe már az újkőkorszakban, időszámításunk előtt nagyjából 8500-ban lakott volt.

Ammán Jordánia közigazgatási és kereskedelmi központja, ahol nagyjából 4 millióan laknak. A város eredetileg hét dombra épült, de területe jelenleg tizenkilenc dombot foglal magába.

Akaba Jordánia egyetlen tengeri kikötővárosa. A Vörös-tenger északi részén, az Akabai-öböl partján, a Jordán Királyságnak pedig a déli részén terül el. Fontos kereskedelmi központ, mely Ázsiát, Afrikát és Európát köti össze. A 25 kilométeres jordániai tengerpart ma már egyre inkább beépül. Kikötők, strandok és szállodák épülnek itt.

Asz-Szalt a tolerancia és városi vendégszeretet helye, a város fejlődése során a muszlim és keresztény lakosok nem különültek el egymástól, békében éltek. A városközpontban körülbelül 650 történelmi épület található. 2021 óta a világörökség része.

A Holt-tenger egy lefolyástalan tó Izrael és Jordánia határán, melynek a vizében igen magas a só koncentrációja. A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt.

Jordánia délnyugati részén található természetvédelmi terület, az ország legnagyobb vádija. 2011 óta az UNESCO természeti és kulturális világörökség része.

Területe 720 km², hossza nagyjából 100 km, szélessége 60 km. A terület mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a legmagasabb hegycsúcs, a Dzsebel Um Adámi 1830 méter magas. Csodásan baljós látvány tud mutatni.

Jordánia leghíresebb helye Petra romváros. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek egyike.

Mudzsib vádi, vagy más néven Arnon-patak egy folyó Jordániában. A folyó körülbelül 420 méterrel a tengerszint alatt torkollik a Holt-tengerbe. A folyó nyugati része a Mudzsib Bioszféra-rezervátum helyszíne.

Madaba Jordánia középső részén fekszik, mintegy 60 ezer lakosa van, és leginkább bizánci és omajjád mozaikjairól ismert, különösen a Szentföld nagy, bizánci kori mozaiktérképéről.

A Jordánia fővárosától, Ammantól mintegy 100 kilométerre fekvő Kuszr Amra, az iszlám világ egyik legkorábbi építménye, egyike az Omajjád dinasztia uralkodása alatt épült sivatagi palotáknak. A 8. század elején épült.

Jordánia zászlaja.

Ez is érdekelhet:

A hét célpontja-sorozat

(Fotó: Getty Images)