Portugália egyetlen szomszédja a tőle keletre fekvő Spanyolország, a többi oldaláról az Atlanti-óceán öleli körül. Két szigetcsoport tartozik hozzá: az Azori-szigetek, valamint az általunk is bemutatott Madeira-szigetek.

A portugálok kicsit hasonlítanak a magyarokra, a nagy felfedezők utáni örökség ráülepszik az országra, különösen Lisszabonra, ami kétféle hatást vált ki. Egyrészt ad egy egészen egyedi fílinget a városnak, mindenhol visszaköszön a híres hajósokra, felfedezőkre, gyarmatosítókra emlékezés.

Másrészt maguk az ott élők is szeretnek elmerengeni dicső múltjukon, mint a magyarok. Az elérhetetlen utáni vágy, a melankólia része a luzitán léleknek, ezt nevezik saudade-nak. Bár különbség, hogy Portugália napjainkban újra virágkorát éli.

Kétségtelen, hogy van min merengeniük, mert Lisszabon hihetetlen történelemmel rendelkezik, az alapjait még Rómánál is korábban fektették le. És emellett

ma már egy nyüzsgő, kozmopolita város, csempékkel díszített házakkal és templomokkal, dombtetőre közlekedő világhírű sárga villamossal, pompás panorámával rendelkező városi kilátópontokkal, hatalmas híddal és homokos tengerparttal.

Az 1755-ös földrengés óta sem természeti katasztrófa, sem háborús pusztítás nem érte, így az óvárosban megállt az idő. Itt tényleg minden van, akárcsak Barcelonában, még sincs akkora híre.

Lisszabon klímája mediterrán, az egyik legmelegebb európai főváros, vagyis a számtalan látnivaló mellett a standon heverészés is potenciális lehetőség, mégpedig a város tövében.

Repülővel négy óra az út, viszont egy hetet, tíz napot úgy el lehet tölteni ott, hogy észre se veszi az ember az idő múlását.

Ez is érdekelhet:

A hét célpontja-sorozat

(Fotó: Getty Images)