Ugyan Afrika magasságában, az afrikai tektonikus lemezen fekszik Madeira, Lisszabontól mintegy ezer kilométerre, de Porto Santóval együtt politikailag és kulturálisan is Európához tartozik, Portugália autonóm régiója. A Madeira-szigetek két nagyobb és számos kisebb szigetből, illetve szirtből álló szigetcsoport az Atlanti-óceánban, és jól jelzi elhelyezkedését, hogy Marokkótól fele olyan távol esik, mint Lisszabontól.

A két lakott sziget közül a névadó Madeira lényegesen nagyobb, mint Porto Santo, utóbbi mindössze 42 négyzetkilométer, és alig több mint négyezren lakják. Ezzel szemben Madeira népessége 250 ezer fő és 750 négyzetkilométer.

A sziget éghajlatát alapvetően meghatározzák a magasságkülönbségek, és a magasan húzódó vízválasztó hegység miatt viszonylag szélsőséges is: a tengerszint közelében mediterrán, nagyjából 1200 méter fölött pedig már hegyvidéki. Ez megmutatkozik a növényzeten, a tájon is, az egész sziget egy nagy zöld csomó banánültetvényekkel, szőlővel, babérral.

Nézzünk körül, megéri:

Funchal a Madeirai Autonóm Régió fővárosa, kicsit több, mint százezren lakják. A sziget déli partján, az Édeskömény-öbölben fekszik. Az amfiteátrumszerű öbölben a házak már 1200 méterig kapaszkodtak fel. Itt született az ötszörös aranylabdás labdarúgó, Cristiano Ronaldo.

A már említett banánültetvények Camara de Lobosnál. Leginkább a cukornád volt a sziget fő terménye, de a konkurencia megerősödése miatt ráálltak a banánra, mely a sziget déli oldalán, 250 méter magasságig terem.

A levadáknak nevezett csatornák több szintben futva behálózzák az egész szigetet. Eredetileg a cukornádültetvények vízellátására építették őket, mai fő szerepük a banánültetvények kiszolgálása. Összesen mintegy 1400 kilométernyi csatorna fut a szigeten.

A főleg az északi lejtőkön még növő babérerdők körül szervezték meg 1982-ben a Madeira Természetvédelmi Parkot, és ezt az UNESCO felvette a világörökség listájára. Délen már alig marad a babérból, holott az egész szigetet az borította.

A Madeira-szigetek két lakott szigete közül a kisebbik Porto Santo Madeirától 42 km-re északkeletre fekszik az Atlanti-óceánban. Kolumbusz Kristóf itt telepedett le, elnézve a képet, ez érthető.

Mivel Porto Santón nincsenek hegyláncok, a sziget éghajlata lényegesen szárazabb, mint Madeiráé. És mivel ilyen partjai vannak, nem csoda, hogy a lakosság számszerű többsége közvetlenül vagy közvetve az idegenforgalomból él.

Ő itt a Miradouro do Guindaste kilátópont, ami tökéletesen megmutatja, milyen vadul néz ki Madeira, milyen meredek partok találhatók itt.

A sziget harmadik legmagasabb csúcsa az 1818 méter magas Pico do Arieiro – ez a sziget legmagasabb olyan pontja, amihez autóút visz föl.

Madeirát tíz járásra osztották, az egyik ezek közül Ponta do Sol járás, melynek székhelye a nyolcezres Ponta do Sol város, melyet nem sokkal Madeira szigetének felfedezése után, 1420 körül alapítottak. Hivatalosan ez a sziget legnaposabb területe.

A tipikus vidéki építkezés: zsúpfedeles, A alakú ház, a casa de colmo. Santana főterén pedig turistalátványosságnak rekonstruáltak három ilyen épületet, de sok helyen laknak is még ilyenekben.

Ponta de São Lourenço Madeira legkeletibb részén található a természetvédelmi terület. Fekete homokos strandja csodás, 1982 óta védett is.

Curral das Freiras 200 lakosú falu Madeira Câmara de Lobos járásában, a Ribeira do Curral das Freiras patak völgyében. A falu nevének jelentése: az apácák istállója. A környéken a gesztenyetermesztés került előtérbe, így a falu fő nevezetessége a gesztenyeünnep.

São Vicente egy kisváros Madeira szigetén, mintegy 4000 lakossal, nevét Lisszabon védőszentjéről, szent Vincéről kapta. A sziget északi partjának közepe táján található, és hosszú ideig ez volt a szűkebb értelemben vett északi part egyetlen olyan települése, amit közúton is meg lehetett közelíteni a déli partról.

Ő meg itt a portugál zászló.

Ez is érdekelhet:

A hét célpontja-sorozat

(Fotó: Getty Images)