Lorenzo Bernini 1598-tól 1680-ig élt és a barokk kor egyik indokolatlanul kevéssé ismert szobrásza, építésze. Szobrait olyan rendkívüli elevenség jellemzi, hogy keze alatt szinte hússá lesz a márvány; úgy dolgozott ezzel a hideg, szilárd anyaggal, mintha lélegző bőr és test lenne.
A (túlzás nélkül) mesterműveket a római Galleria Borgheseben lehet megtekinteni, ha valaki épp a csodás Rómában járna – szerintünk két Colosseum és nyolc amfiteátrum között baromira megéri megnézni. A szoborcsoport a Ratto di Proserpina nevet viseli, melyet magyarul Perszephoné elrablásaként emleget a művészettörténet (szó szerint viszont Perszephoné megbecstelenítése). Döbbenetesen bánt az anyaggal, hihetetlen, hogy ennyire, puhának tűnő, testszerű hatást tudott elérni márvánnyal.
Nincs mese, Bernini igazi géniusz volt.