Radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá a romvárosban talált emberi maradványokat.
Az eddig véltnél legkevesebb két évtizeddel korábban épülhetett a perui Machu Picchu egy új tanulmány szerint, amelynek készítői a romvárosban feltárt emberi maradványokat elemezve jutottak arra, hogy az inkák már nagyjából 1420 körül a területen élhettek.
A tudósok korábban spanyol gyarmati feljegyzésekre támaszkodva állapították meg az Andok hegyláncai között megbúvó város megalapításának legkorábbi lehetséges dátumát. Ezen dokumentumok szerint Pachacuti inka uralkodó építtette a várost, miután területszerző hadjárata részeként meghódította a régiót, ami végül az Inka Birodalom megszületéséhez vezetett. A feljegyzések alapján Pachacuti 1438-ban került hatalomra, így az uralkodásához kötődő jelentős eseményeknek ez után kellett történniük.
A most megjelent tanulmány készítői radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá a romváros három temetkezési barlangjában 1912-ben feltárt emberi csontokat és fogakat, ami lehetővé tette a város építési idejének pontosabb meghatározását. A maradványok nagyjából 26 olyan személytől származnak, akik a jelek szerint szolgaként dolgoztak az inka társadalom uralkodó osztálya számára kialakított komplexumban. Több száz szolga élt Machu Picchuban, hogy egész éven át gondoskodjanak a városról, ahol az inka elit csupán időszakosan tartózkodott.
A friss eredmények szerint a várost folyamatosan lakták nagyjából 1420-tól 1530-ig, és a jelek szerint a spanyol hódítók 1532-es érkezését követően elnéptelenedett.
Az új eredmények átírhatják az Inka Birodalom hajnalának történetét. A szakemberek szerint ha a jövőbeli vizsgálatok alátámasztják a radiokarbonos vizsgálat eredményeit, azzal Pachacuti trónra kerülésének ideje és hódításainak kezdete legkevesebb két évtizeddel korábbra tolódik.
Az inka művészet, építészet, várostervezés és mérnöki munka mesterművének tekintett Machu Picchut 1983-ban nyilvánították a világörökség részévé.
(MTI; kiemelt kép: Getty Images)