Az izlandiak emberevő macska elől bújkálnak, Norvégiában eldugják a seprűket, a spanyoloknál szarik a farönk, a finneknél felolvassák a Karácsonyi Békenyilatkozatot. Íme tíz ország tíz ünnepi furcsasága, amin eléggé felszalad a szemöldököd.

Rejtőzködés a gonosz macska elől – Izland

A karácsonyi ünnepekhez általában angyalokat vagy rénszarvasokat szoktunk kötni, Izlandon azonban egészen más a helyzet. Ott egy nagy, gonosz, fekete macska, Jólakötturinn (angolul Yale Cat) a szezon főszereplője, aki császkál az utcákon, és élve megeszi azokat az embereket, akiknek nincs megfelelő, új ruházata karácsonyra. Ennek az lehet az előzménye, hogy egykor, az ipari forradalmat megelőzően a hűbérurak új ruházattal hálálták meg karácsonykor a szolgálók egész éves munkáját. A macska valódi jelentése ma is rejtély. Az első írásos emlékek a 19. századból származnak, létjogosultságát azonban még nem sikerült feltárni, de a célja tök egyértelmü: a gyerekeket így próbálják jó viselkedésre bírni. Az izlandi családok egyébként épp ezért gyűlnek össze karácsonykor, hogy senkit ne ragadhasson el a gonosz macska.

Elrejtett seprűk – Norvégia

Norvégiában nem maradhat seprű a házak előtt szenteste. A gonosz teremtmények, így a boszorkányok is seprűvel közlekednek, és mivel szükségük van az eszközre, ellopják őket. A norvég családok így részben a hagyományokat tisztelve, részben pedig a balszerencsét elkerülendő elzárják éjszakára a ház körüli seprűket karácsonykor.

A szaró fatörzs, amit etetnek, aztán ütnek – Spanyolország (Katalónia)

A Tío de Nadal, azaz a karácsonyi farönk a katalánok hagyománya. A fatörzsre arcot festenek és a – Mikuláshoz hasonlóan – ajándékot hoz. Igen ám, de december nyolcadikán, a Szeplőtelen Fogantatás napján a katalán családok betakarják a rönköt, hogy melegen tartsák, és elkezdik etetni is. Szenteste újabb csavar jön, mert a hagyomány szerint ilyenkor a kandalló mellé teszik és a családtagok felváltva elkezdik ütni, hogy kitolja magából az ajándékokat és a cukorkákat. Innen ered a Caga tió, azaz a kakiló fatörzs.

Háncsolt és hasított szobor, az alternatív karácsonyfa – Grúzia

A csicsilaki egy karácsonyfához hasonlító szobor, amelyet a grúzok szárított mogyoró- vagy dióágakból készítenek. Háncsolás és hasítás után kis tűlevelű fát alkotnak, majd piros bogyókkal, aszalt gyümölcsökkel vagy a hagyományos grúz édességgel, egy gyertya alakú cukorkával díszítik. Az egyedi karácsonyi dekoráció lehet egészen pici, kb húsz centis, de egészen magas, akár három méteres is.

Karácsonyi kocsmatúra – Írország

Viszonylag új, de annál népszerűbb karácsonyi hagyománynak ad helyet Írországban 12 kocsma. Számos szabályt kell betartania a résztvevőknek: a csúnyapulcsi alap, ennél több kreativitásra van szükség, például csengettyűkre és fényekre a szettón. Minden bárban legalább egy italt, általában korsó sört be kell termelni, és ezen felül a bárok egyenként is kijelölnek egy-egy speciális szabályt, ilyenek például, hogy nem szabad káromkodni, csak külföldi akcentussal lehet beszélni vagy hogy csak bal kézzel lehet inni.

Karácsonyi Békenyilatkozat: legyen húsz nap béke! – Finnország

A 13. századra visszanyúló hagyomány szerint Karácsonyi Békenyilatkozatot olvasnak fel minden év december 24-én déli 12 órakor Turku városában, amely Finnország legrégebbi városa. Ez jelzi a karácsonyi ünnepségek és a húsz napig tartó béke kezdetét. Amellett, hogy többezres tömeg hallgatja a helyszínen, közvetítik rádiók és televíziók is. A jelenlegi szöveg mindenkinek boldog karácsonyt kíván mindenféle zajos és lármás viselkedéstől mentesen.

Pontyúsztatás a fürdőkádban, cseresznyevirágoztatás a vázában – Csehország

A csehek szinte mindig élő pontyot vesznek, és a hal élete nem ér véget azzal, hogy kiválasztják a hatalmas üvegtartályból. Otthon fürdőkádba teszik és egészen szentestéig ott hagyják, mert a közhiedelem szerint minél tovább tartanak életben egy pontyot a tiszta vízben, annál ízletesebb lesz a húsa. De nemcsak ponttyal kapcsolatos babona van Csehországban. December negyedikén, Szent Barbara napján (aki a bányászok védőszentje, így ez a nap a bányászoké is) cseresznyefaágat tesznek egy vázába, és hiszik, hogyha Szentestéig kivirágzik, akkor a következő évben minden kívánságuk teljesül.

Harc az uborkáért – USA

Valószínűleg Európából indultak el a zöldség alakú karácsonyfadíszek és elmentek egészen az Amerikai Egyesült Államokig, ahol a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Különösen kedveltek a többgyermekes családok körében, ahol az a gyerek, aki először találja meg a lelógó uborkát, ajándékot kap.

Betlehemek nemcsak a köztereken, hanem családi udvarokban is – Mexikó

Mexikó híres élénk színeket alkalmazó művészetéről, így a karácsonyi időszak is díszesen telik náluk. Bár díszítenek fel karácsonyfákat, a főszerepben egyértelműen a betlehemek vannak, vagy ahogy Mexikóban hívják: Nacimientos. Ezeket a családi udvarban állítják fel leggyakrabban, a közterületen található betlehemeket pedig helyi művészek tervezik. Az építési munkálatok december közepén elkezdődnek, a kis Jézust december 24-én helyezik be, a napkeleti bölcsek pedig január 5-én csatlakoznak hozzájuk. Figyelembe véve, hogy hatalmas munkát jelent a betlehemek építése, általában február elejéig meg lehet csodálni őket.

Görkorival a karácsonyi szentmisére – Venezuela

Venezuela fővárosában, Caracasban a karácsonyi szentmisére nem gyalog, autóval vagy tömegközlekedéssel érkeznek a hívek, hanem görkorcsolyán gurulnak.

Ez a különleges és nagyon poén karácsonyi szokás olyan népszerűvé vált, hogy a város karácsony másnapjának reggeléig lezárja az utcákat az autós forgalom elől, hogy a görkorizás még biztonságosabb legyen.

Hát, lehet össze kellene kapnunk magunkat Magyarországon valami hasonlóan eredeti és vicces szokásért!

Ez is érdekelhet:

(Forrás: Kiwi, fotók: Getty)