Egy ember is tud izzadni és párologni, hát még hatmillió!
A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható, a lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán, a tervek szerint március végére készülnek el.
„A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt” – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának.
A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet 1994-ben restaurálták legutóbb. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint. Folyamatosan mérik ugyanis a kápolna egészségi állapotát, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit.
Barbara Jatta kifejtette, hogy
a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató párolgása okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre.
Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát. Ráadásul a globális felmelegedés miatt a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali, a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze, aki azt is elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek.
Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélet-hez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, azt válaszolta, hogy sokkoló.
(Forrás: MTI, freskófotó: Dennis G. Jarvis/Wikimedia. A nyitókép ChatGPT-illusztráció)
Ez is érdekelhet:
A Mol-torony felé tekint a legújabb Kolodko-szobor
Egy hanti vadász épp arra cipeli a zsákmányát.
