Henry és Maria gyerekeikkel együtt thaiföldi kiskarácsonyra vállalkoznak, az üdülőkomplexumba azonban egy napon a szobaszervizzel együtt egy cunami érkezik, ami szétszakítja őket egymástól, sőt, csaknem végtagjaikkal is ugyanezt teszi. A túlélés nem lesz könnyű, de aki nagyon akar, az ugye mindenre képes, még arra is, hogy átvészelje azt, amit sokan csak lehetetlennek hívnak.

Alapjában véve a film sztorija elég álmosítóan és halivúdiasan hangzik, de ha hozzátesszük, hogy ennyire plasztikusan még sosem ábrázolták a cunami okozta katasztrófa emberekre gyakorolt hatásait, akkor máris más a helyzet. Húscafatokkal, ropogó csontokkal, sok vérrel és hatalmas sebekkel is túlélni vágyó emberek sztorija ez, nem holmi amerikai tündérmese, bár egy–két ponton mégis azzá válik, nehogy sokkot kapjunk. Ettől a remek egyensúlytól lesz emlékezetes a film, és persze olyan jelenetektől, mint a végletekig élethű becsapódás és elsodortatás.

A lehetetlen nem Roland Emmerich buta, de látványos módszereivel mutatja be, milyen is az igazi katasztrófa, a víz ereje igenis megrémiszti azokat is, akik közelében csak egy Balaton méretű tó fedezhető fel, óceán meg sehol. A család valóban megtörtént esete több oldalról is megható: képtelenség emberi ésszel felfogni, hogyan lehet túlélni egy ilyen megrázkódtatást, másrészt hihetetlen az az összefogás és az az emberfeletti erőfeszítés, amivel megúszták a legnagyobb bajt.

Ewan McGregor és Naomi Watts brillíroznak, a technikai megvalósítás és a rendezés kifogástalan, Juan Antonio Bayona, az Árvaház direktora tökéletes munkát végzett. Mindenkinek ajánlható, aki szereti a katasztrófafilmeket és a keményebb drámákat, de akik esetleg most készülnek családot alapítani, illetve több kisgyerekük van, készüljenek rá, hogy bőgni fognak, a gyereket pedig úgy elzárják, hogy szerencsétlen soha többé nem látja majd a napvilágot.

7/10

Tovább:
A Player legfrissebb cikkeihez
2012 harminc legjobb filmje
Tornászlányból fehérneműmodell - Victoria legújabb reklámja