Nos, be kell vallanunk, hogy nem vártunk sokat az Amazon filmjétől, melynek előzeteseiben a tökkelütött amerikai és a valamivel kompetensebb brit elnök gengszterek elől menekülve szántották fel Európát. Aztán megérkezett az Államfők című akcióvígjáték a Prime Videóra, és a megtekintése után magabiztosan ki merjük jelenteni: ez bizony kellemes csalódás volt.
Pedig volt azért néhány előjel, melyek miatt érezhettük volna, hogy ez most valamivel több lesz egy megszokott, viccekkel bruttósított lövöldözésnél. Egyfelől a rendezőt Ilya Naishullernek hívják, akinek kétségtelenül nem színarany a filmográfiája, de azért ott figyel korábbi filmjei között a 2021-es Senki, amit mi nagyon tudtunk szeretni, és ezzel annyira nem voltunk egyedül, hogy a mozi hamarosan folytatást is kap. Másfelől pedig a címben is szereplő államfőket nem más formálja meg, mint Idris Elba és John Cena, ez a páros pedig már a szintén 2021-es The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag című szuperhősös darabban is remekül muzsikált.
A sztori szerint adott az idealista, akciósztárból frissen Mr. Presidentté lett Cena és katonai múlttal is rendelkező, realista brit kollégája, akit pedig Elba formál meg. Ők ketten már csak eltérő személyiségük miatt sem jönnek ki egymással, ám úgy alakul, hogy terroristák megtámadják az Air Force One-t, melyen együtt utaznak egy trieszti NATO-csúcsra. A gép lezuhan, ők azonban túlélik a támadást, így össze kell fogniuk, hogy felgöngyölítsék az összeesküvést, mely célba vette őket.
Bármennyire is adná magát, hogy a film karikaturizálja a főszereplőket, legnagyobb meglepetésünkre az alkotók egyáltalán nem akarták leszakítani ezt az alacsonyan lógó gyümölcsöt. A két főhős karaktere rendesen meg lett írva, az őket alakító színészeknek köszönhetően kiváló köztük a kémia, és a tejszínhabra még a cseresznye is felkerült, hiszen az íróknak még egy rendes szövegkönyvet is sikerült letenniük az asztalra.
Na, azért senki nem fogja összekeverni ezt a filmet egy tripla A-s, nagyköltségvetésű produkcióval! Sajnos a CGI-vel összehozott effekteknél borzalmasan kilóg a lóláb. Olykor egyértelmű, hogy a színészek épp zöld vászon előtt játszanak és hát a robbanásokat is megcsináltathatták volna a számítógépes szakik helyett a pirotechnikusokkal, igaz, akkor helyből a másfélszeresére nőtt volna a film büdzséje. Amire viszont nem lehet panasz, az az akciókoreográfia, bár a Senki után igazából csodálkoztunk volna, ha épp ezen vérzett volna el Naishuller filmje. A verekedésekben és a tűzharcokban bizony van kraft és szellem. Izgalmasak, látványosak és olykor még a humor is megcsillan bennük itt-ott.
A forgatókönyv mondjuk helyenként – főleg a logika terén – csúnyán megbicsaklik. Sokszor nem érthető, miért és hogyan került egyik-másik karakter ide vagy oda, amire egyébként az alkotók egy a film egészéről infantilizmusukban igencsak lelógó montázsokkal reflektálnak, ami akár vicces is lehetne, ha nem szűrődne át rajtuk az írói lustaság.
Ettől eltekintve azonban a filmnek bőven akadnak olyan erényei, melyekkel még minket is meg tudott lepni. Egy habkönnyű moziról beszélünk, amibe még szív és lélek is szorult. Ezt ismét csak a főszereplő párosnak köszönhetjük, akikre eleve odafigyeltek az írók, a két sztár pedig sikeresen ültette három dimenzióba a nekik kiosztott figurákat. Értjük a motivációkat, mosolygunk az amerikai elnök jószándékú naivitásán és megértjük a brit miniszterelnök fáradt cinizmusát is.
Persze, túl nagy mélységet senki ne várjon az alkotástól, de mégis kicsit több lett az Államfők, mint egy olyan nyári tucat-akciómozi, ami azonnal törlődik az emlékeinkből, amint legördül a stáblista. A maga sziruposságában még szólni is akar valamiről – mármint a sztori elmesélésén felül –, amit egyébként ér megmosolyogni, de ebben a műfajban igazából már maga a szándék is dicséretes és elismerésre méltó.
Igazi nyári meglepetés lett ez a mozi, hiszen minden tekintetben túlteljesítette az elvárásainkat. Az akciójelenetei elmések és nem repetetitívek, a története pont elég csavart tartalmaz ahhoz, hogy ébren tartsa a nézőt, de az igazi főhajtás a két főszereplőnek és az őket életre keltő íróknak és színészeknek jár.
Remek kis buddy movie, ami a zsáner vígjátéki és akciófilmes elvárásainak is megfelel. Nem váltja meg a világot, de kihagyni sem érdemes. Tökéletes program lehet egy unalmas kánikulai délutánon.
