A horrorrajongók számára az 1978-as A halál 1000 arca több mint egy átlagos belezős áldoku. Ez a kőkemény mondo horror lassan fél évszázada traumatizálja a nézőit, idén pedig modern köntösben tér vissza, a digitális korszakra hangszerelve, új témákkal, de ugyanazzal a nyugtalanító alapötlettel.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Player Google News oldalán is!

A '78-as darab az exploitation horror egyik legismertebb és legellentmondásosabb darabja. Egy ál-dokumentumfilm, melyben egy patológus a halálról értekezik és közben különböző haláleseteket mutat be, mintha azok valós felvételek lennének. Igazából épp az tette legendává a filmet, hogy a nézők nem minden esetben tudták eldönteni, hogy megrendezett, vagy valós felvételeket látnak-e. Mivel John Alan Schwartz rendező valódi archív felvételeket is felhasznált a filmben, ezért a hatás valóban snuff filmes, ez a bizonytalanság pedig kulcsfontosságú marketingeszközzé vált, melynek köszönhetően A halál 1000 arca az évek során kultstátuszra tett szert.

Az alkotást természetesen számos országban betiltották – a pontos szám nem ismert, de egyes források szerint több mint negyven ország nem kért belőle –, ami csak növelte a mítoszt. A VHS-korszakban tiltott kazettaként másolgatták egymásnak az emberek és ha valahol felkerült a videotéka polcára, azonnal elterjedt a híre. Épp emiatt erre a filmre az egyik legkorábbi virális horrorjelenségként szokás tekinteni.

Az első film premierjét több folytatás is követte, de ezek már nem tudták megismételni az eredeti sikerét. Az idén érkező Faces of Death ezekkel szemben nem pusztán újraforgatás, inkább a franchise tematikus frissítése, olyan témákkal gazdagítva az eredeti, VHS-en riogató snuff filmes megvalósítást, mint a közösségi média, a deepfake, a manipuláció, az AI vagy a generatív algoritmusok.

Egy igazi meta-horrornak ígérkezik tehát Daniel Goldhaber filmje, mely többek közt azt is boncolgatja, sokkolhat-e még minket bármi, amikor már mindent láttunk? A történet a néző felelősségét is feszegeti, az arcunkba tolva, hogy mit is jelent valójában erőszakot nézni, megosztani, monetizálni. A forgatókönyvet Goldhaber Isa Mazzei-jel közösen írta, a szereplők között olyan neveket találhatunk, mint Barbie Ferreira, Dacre Montgomery, Josie Totah, Jermaine Fowler és Charli XCX.

A film cselekménye egy videóplatform tartalommoderátorát követi, aki egy csoportot fedez fel, amely az 1978-as klasszikus film haláljeleneteit látszólag újrajátssza. Fel is merül a kérdés, hogy ezek puszta performanszok, vagy valós gyilkosságok zajlanak a képernyőn. A reboot erősen reflektál a modern médiakörnyezetre, olyan tényezőket beemelve a sztoriba, mint dezinformáció, viralitás és a valós erőszak online normalizálódása.

Itt meg is nézheted a valóban nyugtalanító kedvcsinálót:

A filmet április 10-én mutatják be a Shudder nevű, horrorfilmekre specializálódott streamingplatformon, miközben a cím korlátozott moziforgalmazást is kap, de nálunk biztosan nem lesz látható nagyvásznon. Sebaj, ez a horror otthon elbújva, képernyőn nézve talán még nagyobbat is üt.

Ez is érdekelhet:

A 21. század tíz legjobb horrorja

Ha már halloween, összeszedtük azt a tíz modern horrort, ami szerintünk a legalkalmasabb arra, hogy emlékezetessé tedd az estédet.

Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Formába hoznád magad a strandszezonra? Adunk néhány hasznos kajás tippet

Amikor a Városliget a nappalidig ér – Élet a Dürer Park zöld ligetében

Minden idők tíz legismertebb filmes mémje

További cikkeink a témában
A Player kérdése: Valami csoda folytán neked sikerült jegyet szerezni a budapesti BL-döntőre?
6% Igen
94% Nem