Végy harminc deka „fuck me”-t, fél kiló „bloody hell”-t, egy ráncos arcot, amely az ordítozástól folyamatosan vörös, és egy nagy tucat szerencsétlen, ízléstelen és az ésszerűségtől teljes mértékben elhatárolódó tulajdonost/szakácsot. Nagyjából ez Ramsay sorozatainak receptje, olyan egyszerű ez, mint a túrós tészta. De függetlenül attól, hogy egy húsz éve kiégett humorista műsorának meglepetésfaktorához konvergál Gordon kreatív csapatának teljesítménye, valahogy mégis bekajálunk tőlük mindent, jóízűen, bármikor.

Akinek a Hotel Hell meglepetés okoz, az vagy ma látta meg először a napvilágot, vagy csak őszintén képes röhögni egy viccen, amit már ezredszerre mesélnek el neki. Gordon negyedik foxos realityje pontosan az, amit vártunk tőle: a Kitchen Nightmares hotelekre szakosodott verziója, ahol nem csak a konyha nincs rendben, így lehet üvöltözni a szobák minősége, a szolgáltatás színvonala, és akár tapéta színe miatt is. Van olyan eset, amikor erre is sor kerül. Ráadásul jogosan.

Aki először kissé meglepődött a sorozat témáján, mert hát ugye Ramsaynek mi az úristen köze van egyáltalán a hotelekhez, az gondolja újra: a séf maga is üzemeltet egy szállodát Londonban, így mondhatni, tudja, miről beszél. Vagy ordít. A Hotel Hell-ben olyan szállodákat látogat meg, amelyek a csőd szélén állnak, a tulajdonosai már egészen közeli barátságot ápolnak a pénztelenséggel, pedig kis odafigyeléssel és szervezéssel még megmenthető lenne a helyzet. Ismerős a történet? A hotel szót helyettesítsük be étteremre, és közelebb jutunk a megoldáshoz.

Ramsay képével gyakorlatilag minden műsort el lehet adni, a Hotel Hell is jó nézettséggel megy a Foxon, de egyetlen pillanatában sem különbözik az éttermeket sikeressé varázsoló Kitchen Nightmares-től. A tulajdonosok minden esetben borzasztóak, ízléstelenek, és semmilyen formában sem használható rájuk az épelméjű szó. Az epizódokban van bőven dráma, kifizetetlen beosztottak, elájuló szakács, főnökökkel szembefordulás, ahogyan az a realityk nagy könyvben meg van írva, csak az a kérdés, nem válik-e majd az egész túl gyorsan unalmassá.

De máris kijelenthetjük, hogy nem fog, hiszen mindössze hat epizódról van szó, ami valljuk be, nem valami sok. Így megengedhetik maguknak, hogy nagyjából minden epizódban ugyanaz legyen a forgatókönyv: Ramsay megérkezik, borzasztó a hotel, kiderül, hogy mindez a tulajdonosok hibája, harc, harc, harc, sértődés, harc, harc, majd a helyére kerülnek a dolgok, mindenki boldog, stáblista.

De eddig sem azért néztünk Gordon Ramsay-realityket, mert annyira érdekelt minket a történet. Ezt az embert akkor is jó nézni, ha nem üvöltözik (igazából akkor jó nézni igazán), bírjuk a Hell’s Kitchen-t, a Master Chef-et, szerettük a The F Word-öt, és szeretni fogjuk ezt a műsorát is, mert pont olyan, mint bármelyik másik. Viszont jó lenne most már valami teljesen újat látni tőle. Csak mert a Hotel Hell-be nem nagyon lehet belekötni, viszont már kicsit poros a koncepció. Mindegy, menni fog ez így is, valószínűleg sok-sok évadon keresztül, és nézni fogjuk (főleg, ha itthon is vetíteni fogják), mert Ramsay káromkodik benne. Erre a koncepcióra úgy látszik, végtelen számú sikeres tévészériát lehet felépíteni.

További tévésorozatos anyagokért olvasd a TV Playert!