Ezúttal nem annyira ismert tényeket szedtünk össze a nyolcvanas évek végének és a kilencvenes évek Magyarországát hellyel-közzel pontosan bemutató, kultikussá érett szériáról.

Külföldi minta szerint, de magyarosan

Nem csak a Lánchíd és a Túró Rudi készült nemzetközi tapasztalatok alapján. Czető Bernát László dramaturg egy külföldi útja után találta ki, hogy Magyarországon is kellene egy olyan sorozat, amilyenből kint több is sikerrel fut.

1986-ban jóváhagyta a tévé vezetése, három forgatókönyv-változat is készült, de a rendezőnek felkért Horváth Ádámnak egyik sem tetszett, ezért maga írta a szövegkönyveket.

Négy lakás a Lantos utca 8.-ban

Takácsék, Magenheimék és Vágásiék lakása a sorozatban a Lantos utca 8.-ban volt, ami a valóságban a gazdagréti Csiki-hegyek utca 1. A sorozat indulásakor még béreltek, aztán a pártbizottság és a tanács engedélyezte, hogy vásároljanak is lakásokat. De nem hármat vettek, hanem négyet: a negyedikben volt a Gábor-Juli stúdió és a stáb pihenőszobája is. A Szomszédok után ezeket a lakásokat eladták – mindig hír, ha valamelyik újra kikerül az ingatlanpiacra.

A Hvg.hu visszaemlékezésében hivatkozik egy Comment.com-on megjelent Horváth Ádám-interjúra, amiben a rendező azt mondja, a házat már lebontották, de egyrészt ez nincs benne a cikkben, másrészt hülyeség.

Nagyon nagy bukásnak tűnt

„Négy adással indult el a Szomszédok. Azaz pontosabban hattal, de a negyediknél már úgy nézett ki, hogy teljes a bukás. A negyedik után egyszer csak akkora nézettség durrant el, hogy kiderült, nem fejezhetjük be hatnál, és így lett belőle tizenhárom évad„” – mesélte a Playernek Trokán Péter.

A Belügyminisztérium segített, ahol tudott

Az állami tévé sorozatát az állami szerveknek is támogatniuk kellett. A Belügyminisztérium nemcsak a területfoglalásoknál és a rendőrök közreműködésével készült akciójelenetekben segített, hanem tanácsokat is adtak, például hogy az ABC-betörést úgy vigyék képernyőre, hogy azzal ne adjanak tippeket az ABC-betörőknek.

Újrahasznosított színészek

Bár közel ezren szerepeltek a háromszázharmincegy részben, ez sem volt elég ahhoz, hogy minden kis szerepre külön ember jusson (nem egyedi és nem is magyar jelenség ez, lásd például a Derrick-ben rendszeresen, de más szerepben feltűnő karaktereket). Postás Mimike a sorozat legelején még Vágási Jutka (régi) iskolájának igazgatónője, Ernő bácsi karriertörténete pedig Presszós Laci főnökétől Góliáttal közös taxishiénaságán át ível a hajléktalanlétig.

Újítás a magyar tévézésben: a bújtatott reklám

Bujtás János, a teleregény technikai rendezője így beszélt erről: „Mivel a produkció költségvetését az MTV biztosította, nálunk nem szerepelt olyanfajta reklám, hogy fizetett valaki tízmillió forintot, és megmondta, mi legyen a jelenetben. Csak olyan ajánlatot fogadtunk el, ami csökkentette a produkció kiadását, például a presszóban az almalé, vagy a kozmetikában reklámoztunk néhány olyan krémet, amivel a színészek sminkeltek”.

A „bújtatott” persze relatív kifejezés:

Kis híján Kulka lett a gazdagréti Batman

Horváth Ádám először Kulka Jánost kérdezte meg arról, szerepelne-e egy kéthetenként jelentkező újfajta sorozatban, és ha igen, nyomdász vagy mentőorvos lenne inkább. Az orvoscsaládból származó Kulka utóbbit választotta, így bár fogtak rá is fegyvert, az akciók jó része Nemcsák Károlynak jutott (bár először Ujlaky Dénest kérte fel Horváth a szerepre).

Vágási Jutka kicsit lazább akart lenni

Ivancsics Ilona, a Szomszédok tanárnője, a gazdagréti Batman felesége egy 2011-es interjúban elárulta, hogy szerette volna, ha „kicsit szertelenebb, színesebb a karaktere”.

Hiába, Horváth Ádám nem engedte, mert „egy tanárnőnek ilyen szigorúnak kell lenni.”

Etust meghívták egy keramikustalálkozóra

Tyúkanyó Etus, civileknek csak Művésznő keramikus volt a sorozatban. Annyira hitelesen, hogy az őt alakító Csűrös Karolát egyszer meghívták egy prágai keramikustalálkozóra.

Julcsit évente kétszer levetítik Oroszországban

A már említett Bujtás János – aki egyébként egyik saját gyerekének születésénél nem tudott ott lenni, mert Magenheimné szülésénél volt – a Filmvilág-nak adott interjúban mesél arról, hogy mielőtt Ábel Anitát beajánlotta a Szomszédok-ba, egy orosz–magyar filmbe is beprotezsálta, háromévesen.

„Egy kétrészes vígjáték Fizetés nélküli szabadság címmel, egyetlenegyszer vetítették Magyarországon, miközben az oroszok minden évben ma is levetítik kétszer. A Ljudmilla Gurcsenkótól az összes nagy orosz színész benne volt a produkcióban, de mi magyarok ezzel másként bántunk, mert hát akkor készült el a film, amikor mi pont kezdtünk szembekerülni a Szovjetunió politikájával.”

A Csóközön miatt kellett mennie Bajornak

A magyar tévézés első meleg karaktere volt Oli úr, a fodrász. Főnöke-tulajdonostársa, Gábor Gábor finom homofóbiával Oli néninek hívta, a nézők viszont nagyon szerették, köszönésmódja, a „csóközön” szállóige lett.

A sorozatbeli karakter népszerűségének csúcsán alakítója, Bajor Imre Csóközön címmel adott ki egy lemezt, de ezt nem beszélte meg Horváthtal, aki ezért kiírta a sorozatból.

Orvoskongresszusra vitték Kulkát

A Nagy Fehérként is emlegetett dr. Magenheimet egy jelenet kedvéért Moszkvába utaztatták. Ez nem az a jelenet:

„Hát, variálnunk kellett, mert hivatalos engedélyünk nem volt, hogy Moszkvában részt vegyünk egy mentős-orvos kongresszuson, így vittük a vállunkon a kamerát, jött velünk Ádám, és bekunyeráltuk magunkat, hogy »magyar filmesek vagyunk, nem volt időnk beszerezni a papírokat stb.« Engedtek forgatni, bele is került a filmbe” – emlékszik vissza Bujtás János.

Brutális pénzeket kerestek a színészek

Havonta – vagyis átlagosan kétepizódonként – 400 ezer forintot kerestek a Szomszédok színészei.

Ez az akkori átlagkeresetek 18-szorosa volt.

Julcsi miatt kezdődött az epizódvégi megmondás

Méltán legendás jellemzője a teleregénynek, hogy a szereplők az egyes részek végén a kamerába mondtak egy rövid konklúziót, tanácsot, bölcsességet. De nem volt ez mindig így! Az első tizenhét részben a színészek csak néztek ki a felirat mögül, rosszabb esetben tátogtak is, a néző viszont csak a zenét hallotta.

A 18., szilveszteri részben azonban mindenki mondhatott már egy szót. Julcsi pedig sokkal tovább ment:

Így beszél erről Bujtás: „Most is borsódzik a hátam. Ez a mondat tette evidenssé, hogy ezeket nekünk bele kell tennünk. Sokaknak nem tetszett, didaktikusnak gondolták, direktnek, de az egész sorozat nem totál reális, hanem eleve el volt emelve a hétköznapi valóságtól. Ez szándékos volt írói, rendezői szempontból.”

Megpróbálták frissíteni

A többedik ismétlésnél, 2005-ben az MTV-nél (nem a zenecsatornánál, hanem a köztévénél) úgy döntöttek, ideje kicsit aktualizálni a sorozatot. A Szomszédok retro lényege az volt, hogy az epizódok közben szövegbuborékokban helyeztek el információkat – az akkor annyira még nem régi – korról, animációkkal és montázsokkal hökkentették meg a nézőket. Horváth Ádámmal azonban elfelejtettek egyeztetni, aki azonnal letiltotta a projektet, a net sem őrizte meg a kétségtelenül különleges kísérletet. Én legalábbis nem találtam meg sehol, ezért nem tudom bizonyítani, hogy – emlékeim szerint – az egyik részben Janka nénit leszarta egy felette átrepülő animált madár.

Bakiparádé

Háromszázharmincegy részt nem lehet hiba nélkül leforgatni. Nem is sikerült. Egyszer-egyszer belóg a mikrofon a képbe (például a 4., 23., 53., 57., 62., 66., 78., 81., 88., 100., 124., 134., 138., 140., 141., 144., 150., 158., 162., 164., 165., 172., 176., 178., 182., 183., 189., 200., 208., 229., 239., 278., 282., 286., 288., 295., 299., 305., 310., 316., 329. részben), olykor tükröződik a stáb az ablakban, a tükörben, vagy megjelenik egy kéz Alma hóna alatt, amikor rádöntik az asztalt a presszóban.

Több olyan jelenet is adásba ment, amikor a színészt saját keresztnevén szólítják, nem karakterének nevén (például Jutka kolléganőjét, a Timkó Eszter alakította Veronikát Eszternek hívják).

Taki bácsi és a só

Lehet, hogy a mikrofonra nem figyeltek eléggé a forgatáskor, de arra igen, hogy a századik, százötvenedik, kétszázadik és háromszázadik részről is megemlékezzenek. Ezekben az epizódokban az egyébként rendkívül türelmes Taki bácsi méltatlankodik, hogy századszor, százötvenedszer stb. is szólnia kell azért, hogy az ebédnél ne felejtsék el a sót is az asztalra rakni.

Etuson múlt Horváth Ádám házassága

Etus karakterét Horváth Ádám valós szereplőről mintázta: saját édesanyjáról. Molnár Márta nemcsak a Pál utcai fiúk írójának lánya, hanem Csűrös Karola anyósa is volt, hiszen Horváth és Csűrös már évtizedekkel a Szomszédok indulása előtt összeházasodtak.

A művésznő nagyon szerette volna eljátszani a Művésznő szerepét, és válással is megfenyegette férjét, ha nem így lesz. Horváth belement, és a rendező 2019-es halálig házasságban éltek.

Janka néni még mindig szerepben van:

A cikk egy 2017-es anyagunk bővített, aktualizált változata.