Hogyan lehet folytatni egy hét részt megélt horrorszériát, amelynek főgonosza már a harmadik részben meghalt? Gyengén.

Hogy senkiben se legyen kétség afelől, hogy a Lionsgate újabb szériát kíván rittyenteni a Fűrészből, új néven küldte a mozikba ezt a nyolcadik részt, nem csak Saw, hanem Jigsaw, mint valami előzményfilm, vagy spinoff, ami a főgenya nevét viseli, aki ugyebár a harmadik rész végén elhalálozott, fel is boncolták, magyarul csak bajosan térhetne vissza, maximum valami varázslattal, de hát olyat is láttunk már. A filmben még viccelnek is ezzel, hogy lehetetlen Jigsaw visszatérése, hiszen ennél halottabb már nem is lehetne, de láttunk már olyat a filmtörténelemben, hogy a halott főgonosz felhörög újra, és aprítani kezdi az ellenfeleit, és csak legyintenek erre. Legyintsünk mi is.

A Fűrész 8 ugyanis nem jó. Próbálkozik, de sikít róla, hogy nem volt rá pénz. Mindössze tízmillió dollárból készült, ami aprópénz csupán a filmgyártásban. Éppen ezért a CGI minősége itt-ott elég gyenge, de nem annyira, mint a színészi játékok, itt ugyanis két színész kivételével mindenki olyan, mintha valami amatőr színjátszókörből jött volna, és az alakításukon nem sokat segít a meglehetősen pocsék szinkron sem. A jobb sorsra érdemes Callum Keith Rennie minden pillanatát öröm nézni Halloran nyomozóként, rajta kívül csak a Bittenből és a V-ből ismert Laura Vandervoort mutat valamit, ami értékelhető, a többiek sajnos inkább csak próbálkoznak, mint játszanak.

Az új Fűrész megpróbálja ezt a fájó hiányt helyettesíteni azzal, hogy rettenetesen hangos, és szokás szerint öncélúan véres. A sztoriját korábbi epizódokból szedte össze, de azért becsületesen igyekszik kiszolgálni a rajongókat, na nem az első két részét, hanem a többi epizód fanatikusait, magyarul azért jön a végén a Saw-moziktól elvárt jó öreg csavar, és ha úgy vesszük, nem is rossz csavar ez, még akkor sem, ha egy rossz szóviccel élve több sebből vérzik.

A Jigsaw nem sokat szarozik, pillanatok alatt elindít egy új játékot öt emberrel, előkerülnek a körfűrészek, fröcsög a vér mindenfelé, aztán persze kiderül, hogy a játékosok mindegyikének vannak sötét titkai, amelyekért bűnhődniük kell. Főleg úgy, hogy mindenfelé fröcsögjön a vér. A Fűrész első része azért volt jó, mert valóban játékként kezelte a vérengzést, volt belőle kiút, még ha áldozatokkal is járt. A többi rész már nem volt ennyire engedékeny, beledöglöttek a karakterek néha akkor is, ha elvileg nem kellett volna, és a történet is egyre hihetetlenebb fordulatokat vett.

Ez az epizód legalább annyit visszahoz a régi szép időkből, hogy megint játékként funkcionál a játék, ha a benne szereplő férfiak és nők betartják a szabályokat, akkor túlélhetik, de aztán egy ponton sutba dobja a logikát, méghozzá nem túl elegánsan. A játékmester ugyanis valamilyen módon a jövőbe lát, pontosan tudja, hogyan viselkednek majd a két lábon járó húscafatok, akiket kiválasztott erre a menetre, tudja, melyik ponton hányan maradnak majd, és ilyen képességekkel inkább lottózni kellene, mint vért ontani.

Persze ad magyarázatot a végén a film arra, hogy mi is történt, és valamilyen szinten elvarrja a szálakat, de még így is marad egy óriási kupac hihetetlen momentum a filmben, amivel nem lehet mit kezdeni. Izomból, arcba küldi az erőszakos jeleneteit, néhányon még fel is lehet röhögni, annyira túltolja a biciklit, és valahol ezért sem lehet igazán komolyan venni ezt a nyolcadik menetet. Olcsó, ügyetlen, hihetetlen, de legalább csavaros (még ha újrahasznosított csavarról is van szó), és legalább nem nézhetetlen a Fűrész: Újra játékban. Csak éppen nem jó. Most már ne folytassák, ha lehet.

A player szerint

  • Ordít róla, hogy kevés pénzből készült
  • Igyekszik kiszolgálni az utolsó részek rajongóit, de elég ügyetlenül
  • Mindezek ellenére képes meglepni, de ha láttál már Fűrész-filmet, rájöhetsz a turpisságra
Player-méter
4
És ezt olvastad már?
272-vel hasított bringával az új világrekorder