Ha léptek már a sarkadra, másztak már az arcodba, köhögtek már tarkón, akkor ez a válogatás biztosan felszakít néhány sebet. Ezektől az arcoktól elviselhetetlen a reggeli csúcs.
1. A kipárolgátor
Főleg nyáron özönlik el a tömegközlekedési eszközöket, de egyes domináns példányait télen is könnyű azonosítani. A kipárolgátorok detektálása nem nehéz feladat, mivel szinte szemmel látható zöldessárga aura veszi őket körül. Számukra a reggeli fogmosás és az egészséges tisztálkodás dajkamese, arról pedig még hírből sem hallottak, hogy köhögés, tüsszentés vagy ásítás esetén illik a kezüket a szájuk elé emelni. A különösen veszélyes példányok számára még a zsebkendő is valami homályos, idegen dimenzióból érkező ördögi találmány, az emésztés különböző stádiumaiban felszabaduló gázokat pedig olyan természetességgel ajándékozzák a külvilágnak, mintha a lapos fing befoltozná az ózonlyukat.
2. A fogalmatlan
A fogalmatlan különös ismertetőjele: soha, semmilyen körülmények között nem képes arra, hogy megtalálja a helyét. Ő az, aki felszáll a trolira, aztán megáll az ajtóban, mit sem törődve azzal, hogy mögötte még egy kisebb tűzoltózenekar szeretne felszállni és a jármű hátsó része kong az ürességtől. Valószínűleg abban az utasban is egy fogalmatlant tisztelhetsz, aki a mozgólépcsőről leszállva a kezében egy térképpel szoborrá merevedik, melynek következtében mögötte mindenkinek spontán sztepptáncot kell bemutatnia, ha nem akar kicsi a rakást játszani a mögötte érkező utastársaival.
3. A tanker
A tanker első és legfontosabb személyiségjegye, hogy előtted halad. Ha nem így lenne, a legkevésbé sem érdekelne téged, hogy mit csinál, de mivel lassú, mint egy busman fordítóiroda és túlterjeszkedik, mint egy szétpimpelt Hummer, ő az egyik legirritálóbb résztvevője a reggeli csúcsforgalomnak. Ez a példány nem tud a lassú járműveknek fenntartott jobbszélhez konvergálni. Akkurátusan középen halad, miközben a kezeivel úgy salapál oldalirányban, mintha azzal evezné magát előre. Egyik alfaja szatyrokkal súlyosbítja az összképet, amivel végképp lehetetlenné teszi, hogy bármelyik irányban kikerüld. Készülj fel rá, hogy a tanker nem szereti, ha bárki megelőzi. Ilyenkor jobb esetben csak magában mormol átkot a fejedre, rosszabb esetben dörmögő mély hangon utánad köp egy „Hová loholsz annyira?!”- kezdetű monológot. Az univerzum akkor áll majd meg tágulni, ha egyszer szembe kerül egymással két kifejlett tanker. Szerencsére a modern történelemben erre még nem volt példa.
4. A cikkcakker
A cikkcakker a tanker és a fogalmatlan keresztezéséből létrejött különösen irritáló hibrid. Onnan ismerszik meg, hogy a mozgása teljességgel megjósolhatatlan. Leginkább úgy tartja az egyenest, mint a biciklivel támolygó Pudvás Pityu a harmincadik feles után, ráadásul hirtelen és meglepő irányváltoztatásokra képes. Ha kényelmes tempóban haladva azt veszed észre, hogy valaki előtted szépen lassan elkezdi rád húzni a kormányt, akkor tudd, hogy egy cikkcakkerrel van dolgod. Ilyenkor megpróbálhatod az illetőt a másik irányból kikerülni, de teljesen felesleges, addigra már megint ott lesz előtted, és ha nincs szerencséd még állóra is fékez, csak hogy arra a napra is meglegyen a kötelező interperszonális kontakt.
5. Az önjelölt MC
Idegállapottól függ, hogy mennyire tartod az önjelölt MC-t irritálónak, de annak az esélye, hogy legszívesebben a fejére borítanál egy vödörnyi napon érlelt döglött tintahalat, a mellette töltött idővel exponenciálisan növekszik. Alapjáraton olyan hangerőn hallgatja a fülébe orientált dubstepet, hogy a basszustól még a busz ablaka is berezonál, súlyosabb esetben fejhangon üvöltözve kommunikál hasonló kultúrkörből származó társával. Az önjelölt MC-k ilyenkor hangosan poénkodnak, állathangokat utánoznak és lélekben lepacsiznak a tízméteres környezetükben tartózkodó összes utassal, miközben fogalmuk sincs arról, hogy azok legszívesebben menetközben tuszkolnák ki őket a busz ajtaján.
6. A terpeszter
A terpeszter imád ülni. Amint felszáll a buszra/trolira/villamosra/metróra, azonnal bekapcsolja szabad ülőhelyekre kalibrált szenzorait, melyek azonban annyira pontatlanok, hogy még az olyan kevés helyre is ráuszítják a gazdatestet, ahová annak egyébként még a fél valaga is csak bajosan férne el. A terpesztert semmilyen körülmények között nem zavarja, ha kis híján beleül az öledbe és az udvariasság alapszabályai miatt sem szokása önmérsékletet gyakorolni. E példány mellett egészen biztosan állva marad a várandós kismama, az idős nyugdíjas, de még a betegséggel küszködő is, hiszen a terpeszter változatos technikákat – újságolvasás mímelése, mobiltelefon bütykölése stb. – fejlesztett ki a féltve őrzött ülőhely megőrzése érdekében.
7. A romboló
A romboló a tanker nem kevésbé irritáló inverze. Sem a sebességnek, sem a céltudatosságnak nincs híján, sőt, esetében éppen e két tényező a problémák eredője. A romboló utálja a tötymörgést és attól is kényelmetlenül érzi magát, ha valaki előtte halad. E tulajdonságai miatt van az, hogy a tanker és a romboló találkozása általában mindig kap egy bűnügyi számot a helyileg illetékes rendőrkapitányságon. Ha szerencséd van, akkor ezt az egyedet észre sem veszed, hiszen úgy slisszol el melletted, mintha az Ezeréves Sólyom hajtana végre hipertér-ugrást egy váltóhibás Trabant mellett. Viszont ha az útjába kerülsz, akkor garantált a detonáló vérnyomás. Letaposott sarkak, lökdösődés, káromkodás, félembernyi helyre benyomulás – ezek mind szerves részét képezik a romboló portfóliójának.
8. Az orosz
Ha eddig nem tudtad, akkor ezután már de; az oroszoknál kicsit máshogy értelmezik a személyes tér fogalmát. Míg Európában ez egy kényelmes másfél métert jelent, addig Oroszországban abból sincs sértődés, ha a másik az arcodba mászva osztja meg veled a mondandóját. Ezen információ birtokában már tutira vágod, kiről van szó. Bizony, ő az az arc a perifériádból, aki mögéd állva szinte ráteszi az állcsúcsát a válladra, akinek érzed a leheletét a fülcimpádon és aki a fékezéseknél az orrával csiklandozza a tarkódat. Utálod, amikor ez a példány mögéd áll, mert onnantól kezdve olyan, mintha egy fej nőtt volna a válladra. Ha szembe találod magad vele, az sem kellemesebb, hiszen ilyenkor az arca betölti a teljes látóteret. Ha ehhez még hozzájön néhány terpeszter- vagy kipárolgátor-gén, akkor a napodnak annyi.
9. A „Torrente”
A „Torrente” a leglátványosabb és legkárosabb az összes forma közül. Ez a fajta onnan ismerszik meg, hogy a szülei nem vertek a kezére, amikor kisgyerekként elhajította a Turbo rágó papírját, így nem alakult ki nála az a reflex, ami a normális embereket a szemetes használatára készteti. Az ő kezéből a kibontott cigi fóliája egyenesen a padlóra hullik az általa szétköpködött szotyi mellé. Az ingyenesen osztogatott újság is éppen ott végzi, ahol ez a végére ért. A „Torrente” zsebében nincs felesleges hely, az ideje drága és egyébként is szeméttelep az egész város. Neki legalábbis mindenképp.
10. A szabadságharcos
A szabadságharcos tudja, hogy mivel megy, tudja, hogy meddig, csak éppen sem a jegy, sem a bérlet megvásárlásával nem akarja terhelni a pénztárcáját. Ez utóbbi alapjáraton még nem feltétlenül baj. A bliccelés a tömegközlekedés feltalálásával egyidős fogalom, aki pedig bevállalja, maximum kifizeti a büntetést, ha nem volt elég rafkós. A baj ott kezdődik, hogy a szabadságharcos ismerni véli a jogait, ha pedig fülön csípik, akkora ellenállást tanúsít, mintha éppen öten akarnák megerőszakolni a 82-es troli csuklójának közepén. Nála a hangos óbégatás következő lépcsőfoka általában a gátlástalan anyázás, a keményebb példányoktól pedig nem áll távol az ellenőr provokálása, az utastársai körében történő hangulatkeltés, végső esetben pedig a fizikai erőszak sem, amit látva csak az nem érez ideges bizsergést a gyomrában, aki reggelire elfogyasztott két deci svédkeserűt. A szabadságharcos a tömegközlekedés legsuttyóbb barlangi trollja.
(képek: Getty Images)
Ez is érdekelhet: