Tom Hanks és a nagy vizek nem jó barátok. A Számkivetettben sem voltak azok, és legújabb filmjében sem kezdenek parolázni. De az élmény szinte tökéletes.
Paul Greengrassre jobb lesz odafigyelni. Ő volt az a faszi, aki a kissé szürke első Bourne-epizód után két olyan folytatást rittyentett össze, amire a mai napig széles mosollyal emlékszünk vissza. A rángatózó kameramozgás koronázatlan királya a United 93-mal egy szintén remek megtörtént eseten alapuló, egyetlen szűk térben játszódó drámát is összehozott, most pedig a Phillips kapitány című, szintén megtörtént esettel emeli a tétet ebben a műfajban.
Ez a film bizony a masszív, 134 perces játékidő alatt mindent megtesz azért, hogy a mozis túszdrámák új királyává váljon, és nagyjából sikerül is a művelet, hiszen nagyon nehéz belekötni mindabba, amit látsz. Richard Phillips hajójának szomáliai kalózokkal való találkozása ugyanis (ha lehet hinni Hanksnek) szinte pontosan úgy zajlott, ahogyan a vásznon láthatod. És az, amit láthatsz, bizony nem piskóta.
Phillps öt napot töltött fogságban egy négyfős csapat vendégutálatát élvezve a kapitány hajójának mentőcsónakjában, miközben az amerikai haditengerészet megpróbálta kiszabadítani őt. Hogy lehet-e ez izgalmas ennyi időn keresztül? Lehet, nagyon is. Greengrass ugyanis teljesen hihetővé, illetve jobban mondva teljesen életszerűvé varázsolja az atmoszférát, azt is elhinnéd, hogy az eredeti felvételeket nézed, és ezért erősen felelőssé tehetők a számunkra névtelen kalózszínészek és Tom Hanks játéka is.
Hanks igazából egészen az utolsó öt percig olyan, mintha csak a helyzetnek megfelelően viselkedne a kamerák előtt színészi játék helyett (vele készült, nálunk olvasható interjúnkban el is mondja, hogy ez valójában sok esetben így zajlott), de aztán az az utolsó öt perc… az bizony akár díjesőt is érhet. Greengrass ugyanis nagyon ügyesen nem megy bele abba, hogy valami extrémen heroikus végkifejlettel engedjen haza, nem hát, az nem is okozott volna maradandó élményeket, inkább pár percben bemutatja, mi történik az emberrel egy ilyen eset után. Megrázó, katartikus élmény, 134 percnyi feszült bámulás a vászonra. És nem, Tom Hanksszel továbbra sem mennénk nagyobb tömegű vizek közelébe.
