Most már biztos, hogy a Switch Pokémon-játékokban sem tud hibázni. A Sword egy remek adalék a szériához, csak az a kérdés, hogy mi értelme volt ilyen röviddel a Let’s Go Pikachu után kihozni. Mert az a játék konkrétan hibátlan volt, tartalmas, a hozzá megvehető Pokélabda-kontroller az egyik legjobb adalék, amit találhatsz ebben az univerzumban, szóval minek a Sword/Shield? Az első pár óra után sem fogod tudni megválaszolni ezt a kérdést, de aztán kitárul a játék világa, és azt veszed észre, hogy már megint elvesztél benne.

Én sosem voltam túl nagy Pokémon-rajongó, de a Let’s Go Pikachu annyira beszippantott, hogy már vártam a Sword/Shieldet, főként, miután sikerült negyed órát eltöltenem vele a Gamescomon, ahol ugyan nem a grafika győzött meg, hanem egy harc, amelyből kiderült, hogy mit jelent majd az a Dynamax, és elkezdett nagyon gyanús lenni, hogy a Sword/Shield nem kevesebbre vállalkozik majd, mint hogy azokat is megpróbálja behúzni a Pokévilágba, akik azt sem tudják, mi a jó úristen az.

Valahol olyan a Sword/Shield, mint egy reboot. Mintha megpróbálná elkezdeni elölről egy új bajnokkal az egészet, a szádba rágja a játékmechanikát, a világa minden apróbb részletét, és az, aki már pontosan tudja ezer éve a részleteket, különösebben nem lesz boldog a rettentően hosszúra nyúló tutorialtól. Annyira hosszú, hogy bizonyos játékok már véget érnek, amikor itt még mindig tart a felkészítés, de nézzük a dolgot egy kezdő szemszögéből: legalább tényleg mindennel képben lesz, mire elkezdődik a „rendes” játék.

A Sword/Shield elképesztően lassan indul be, de amíg csak felkészít, rád zúdítja csodavilágát, és hidd el, akkor is megérint, ha eddig egyáltalán nem érdekelt a Pokémon. És nem a sztorija miatt, ami különösebben nem túl izgalmas. Egyszerűen annyira magával ragadó a hangulata, jók a harcok, iszonyú sok a világát benépesítő lény, szóval nem lehet ráfogni, hogy megúszásra játszottak volna a készítők.

Ha Galar egy kicsit brit lenne első ránézésre, akkor a hiba nem a te készülékedben van, a vidék ugyanis teljesen nyilvánvalóan „nyúlja” Nagy-Britanniát, de talán pont ezért is rettentően jó benne kalandozni. És van kalandoznivalónk bőven. A játékban elképesztő mennyiségű Pokémon szerepel, újak és régiek is, ráadásul nagy részük egy úgynevezett Wild Area részen szabadon levadászható. Már ha sikerül. A Wild Area igazából egy nyitott terület, ahol rohangálhatunk, kempingezhetünk, curryt főzhetünk, gyűjthetünk Pokémonokat, megküzdhetünk gyengékkel és erősebbekkel is, bár az utóbbiaknál az elején még inkább a futás lesz a legjobb barátunk, mintsem a küzdelem.

Az viszont jó kérdés, hogy mi a francért tették csak akkor elérhetővé a kameraforgatást, amikor egy ilyen területen kalandozunk. Annyira jól tudna jönni többször is pl. a városokban, de valószínűleg azért döntöttek így, mivel ott folyamatosan cserélődik a 2D-s és a 3D-s nézet, szóval ne zavarodjunk össze az irányítással, csak menjünk, oszt jónapot.

A nagy kalandozások persze mindig egy-egy gymhez vezetnek, ahol különféle feladatok várnak ránk, méghozzá elég kreatívak, de arra azért nem kell számítani, hogy nagyon megizzasztanák az embert, ami nem is baj, mert a fiatalabb korosztálynak is kell a sikerélmény, akiket amúgy a Sword/Shield simán magába tud szippantani.

Grafikailag sajnos nem annyira jó a helyzet, mondjuk úgy, hogy láttunk már jóval szebb Pokémon-játékot is, de azért a helyzet közel sem annyira rossz, vagy legalábbis nem mindig. A játék ugyanis egészen durva kettősséget mutat: néha a Wild Area totális kietlensége mellett olyan szépen kidolgozott városi részeket lehet látni, hogy nem is érti, miért nem lehetett mindent széppé varázsolni vagy legalább kidolgozottabbá, de hát ez van, ezt kell szeretni.

A Sword/Shield bármelyik verzióját választja az ember (mi a Swordot teszteltük), számítson arra, hogy nem a technikailag legjobb játékot kapja majd. Persze, néha esik a framerate, de nem zavaróan, grafikailag sem a legjobb a helyzet, és a Dynamax, azaz a gigászi méretűre megnövelt Pokémonok harca is unalmas lesz rövid idő után, de mégsem lehet azt mondani, hogy egy rossz játék lenne. Sőt, egyáltalán nem az.

A története eléggé ismerős, és nem sok olyan újdonság szerepel benne, ami nagyon kiemelné a korábbi játékok közül, de mégsem lehet vele széles mosoly nélkül játszani, úgyhogy igen, ha bírod a Pokémont, akkor kötelezően meg kell venni a Swordot vagy a Shieldet Switch-re, ha pedig van egy gyereked, aki szerinted rá tudna kattanni erre a világra, akkor ez a legjobb belépő hozzá.