Még hogy a játékok csak arra jók, hogy eltunyulj a monitor vagy a tévé előtt? Itt a Ring Fit Adventures, ami tényleg megmozgat, és mindezt egy kalandjáték képében teszi abszolút pofátlanul.
Amióta a mozgásérzékelős konzolmóka elindult, mindenki próbálkozik ilyen-olyan fittjátékokkal. Az Xbox Kinectjének Your Shape: Fitness Evolvedja még jó is lett volna, de kis helyen nem lehetett mozogni vele. A Wii Fit egy nagyon jó szoftver volt, de kellett hozzá egy Wii Balance Board, aminek valahol helyet kellett találni a nappaliban. Nem volt nagy, de pont elég volt ahhoz, hogy ne lehessen egy kis lakásban könnyen tárolni.
És igen, kis lakásban laktam régebben, de nagyon szerettem volna egy értékelhető fit-programot, amivel otthon is tudok mozogni a tévé előtt. Szinte lehetetlen volt. Ha akkor jött volna a Ring Fit Adventures, valószínűleg fittebb lennék, mert ez a Switch-exkluzív cím valami olyat tud, amit az elődei nem.
Ehhez ugyanis nem különösebben kell nagy hely, és tényleg pofátlan. Észre sem veszed, de úgy átmozgat, mintha egy „rendes” edzésen lennél, pláne, ha nem veszed megúszósra a nehézségi szintet. Te döntöd el, mennyire akarod keményre venni az edzést, vagy a kalandozást, ahogy jobban tetszik. A Ring Fit Adventures ugyanis egy kalandjáték, vagy ha úgy jobban tetszik, egy ügyességi játék, amiben mindent mozgással, vagyis inkább pilatesszel lehet megoldani.
Van ugyanis egy pilates gyűrűd, ami kontrollerként funkcionál. Elég jó minőségű, bírja a strapát, lehet izomból összenyomni, széthúzni, nem kell sajnálni, az a dolga, hogy bírja az erőkifejtést. A jobb oldali joy-cont bele kell csúsztatni a tetejébe, ami mozgásérzékelőként funkcionál, és baromi precízen működik, ráadásul még arra is jó, hogy az infraporttal lemérd az egyes pályák után a pulzusodat.
Miután alaposan felmért a játék, és elindítod a sztorit, egy rajzfilmszerű világban találod magad egy karakterrel, aki azonnal megismerkedik Ringgel, aki ezúttal nem egy Samara nevezetű lány, aki tévékből szeret kimászni hobbiszerűen, hanem a pilates gyűrűnk, akinek személyisége is van, beszél hozzánk, mondja, hogy mit kell tennünk, ha túl akarjuk élni.
És igen, itt szó szerint a túlélésért mozgunk, hiszen ebben a világban mindenki az életünkre pályázik, főként a főellenfél, Dragaux, aki folyamatosan sportatlétában feszít, és totálisan ki van pattintva, de ha elég ügyesek vagyunk, folyton le tudjuk nyomni. Minden egyes pályaszekvencia végén meg kell küzdenünk vele, ami egyre nehezebb lesz, de szerencsére folyamatosan egyre ügyesebbek leszünk.
A harcok roppant nevetségesek egy külső szemlélőnek, ugyanis a küzdelmek különféle mozgásformákon, sima pilates-gyakorlatokon alapulnak. Kaszálj balról jobbra vagy jobbról balra a gyűrűvel, feküdj a földre, emeld fel picit a lábaidat, és rúgj előre, nyomd össze a fejed felett a gyűrűt, és így tovább, és így tovább. Hogy ne legyen unalmas, vagy hogy rá légy kényszerülve arra, hogy mindig más és más módon harcolj, egy-egy mozgásformát kilő egy körre. A körön belül még a sebességünket is növelnünk kell, szóval érdemes figyelnünk arra, hogy ne dögöljünk ki egyből az elején.
A játék a mozgásunkat nagyjából egy rail shooter szintjén engedélyezi, magyarul egyvonalban mozoghatunk, de úgy tudunk előre haladni, hogy egyhelyben futunk. A lábunkra erősített Leg Strapbe behelyezhetjük a bal joy-cont, ami követi a „futásunkat”, annak intenzitását is, így ha gyorsabban futunk, a karakterünk is gyorsabban halad. Az utunkat néhány cuki szörny állja, akikkel meg kell küzdeni a már korábban említett módon, közben pedig összegyűjteni mindent, ami a pályaszélen elhalad.
Magyarul tényleg egy ügyességi játék képében mozgat meg, és nagyon hatékonyan teszi a dolgát, bár az tény, hogy a sztorimód különösebben nem izgalmas, egy idő után eléggé bele tud unni az ember, de a folyamatosan csepegtetett új mozgások valamennyire fel tudják dobni az élményt. A kezdéskor és a befejezéskor nyújtás vár ránk, aztán kielemezhetjük a napi munkánkat.
De azt azért a fejlesztők is tudták, hogy ha ennyi lenne a játék, akkor valószínűleg három nap után mindenki lerakná, így telepakolták különféle mozgásalapú minijátékkal, amiket persze a gyűrűvel tudunk kontrollálni. Ezek partijátékként is marha jól funkcionálnak, és mivel gyerekbarát az egész cucc, akár a gyerkőcöket is ott lehet hagyni vele, vagy együtt játszani velük, és meg lehet mondani neki utána, hogy nem minden játék csak arra jó, hogy az ember bután bámuljon egy monitort.
A Ring Fit Adventure egy marha jó opció a mozgásra, ha van Switch-ed, akkor érdemes befizetni rá, főleg akkor, ha családos vagy, akkor egyenesen kötelező.