Mindazok, akik a Merida, a bátor és a Verdák 2 után temetni kezdték kedvenc rajzfilmstúdiójukat, dobják el az ásót, és vegyék elő a pezsgőt. A Szörny Egyetem végre a Pixar régi arcát mutatja!

A Toy Story 3 nagyon magasra tette a lécet. Minden idők egyik legjobb rajzfilmje, harmadik része, trilógiája, rózsaszín macis főgonosszal ellátott börtönfilmje egyszerűen hibátlan alapmű volt, amely után illik visszavonulni, vagy legalább nagyjából tartani a színvonalat. Ami lehetetlen. A Pixar azonban még csak említés szintjén sem szerette volna egyik lehetőséget sem, ezért érett meg a legutóbbi két próbálkozásuk után egy viszonylagosan nagyobb észhez térítő saller, melyről azt gondoltuk, csak kiosztják már maguknak, ha megnézték valamikor is utóbbi két munkájukat.

Valami történhetett, mert a Szörny Rt. prequelje visszatér a régi formához, és még felszínesnek tűnő témája ellenére sem hajlandó szimpla bazári látványossággá minősülni, ahogy az utóbbi évek rajzfilmjeinek 80%-a. Nem arról szól a sztori, hogy Mike és Sully literszámra vedelik a vbk-t a zh-k előtt, utána pedig pörögnek egyet az egyetemi klubban a Szállj fel, szabad madár taktusaira. A Szörny Egyetem-nek nagyon is komoly mondanivalója van, ami annyira érett, annyira ésszerű, hogy az ember a fejéhez csap. Hát miért nem született még ilyen témakörben animációs mozi, ami elmondja a gyerekeknek és a felnőtteknek, hogy is működik ez az élet nevezetű játék?

Mike és Sully egyetemi éveiről, csetléseiről, botlásairól, a barátság, a csapatszellem fontosságáról regél a Pixar, ami már-már kötelező téma a stúdió munkásságát végignézve, legyintesz is, hiszen ezt már régóta tudod, de mégis jó látni a régi karaktereket, átélni a régi hangulatot, röhögni a poénokon, és csak úgy elmerülni a szörnyvilágban, ahol a sikolyok még mindig a legfontosabbak. Azaz már megint. A film indulásakor még teljes joggal mondhatod, hogy inkább a kölykök kapnak nagyobb adag animációfröccsöt, de ahogy a kalandok végére érsz, olyan szinten leszel elkényeztetve, amire csak a Pixar képes.

Nem spoilerezhetünk, de az utolsó tíz perc tulajdonképpen annyira tökös, amennyire egy rajzfilm csak tökös lehet, és akkor is elégedetten mosolyogsz majd, ha néhány karakter túlzott gyermetegsége miatt megcsappant számodra az egyetemi kaland élvezhetőségi faktora. Nem sok ilyen lesz, talán csak a kinézetre teljesen elmebeteg, személyiségében viszont a viccesnek szánt, de tulajdonképpen egyáltalán nem poénos lila boltív alakú, nyíltan füves Artot nem sikerült szerethetővé varázsolni, sajnos ezt a tényt még furcsa kinézete sem tudja palástolni. De ez legyen a legnagyobb bajunk.

A Szörny Egyetem van olyan jó, mint a Szörny Rt. Az első rész óta hiányolt hangulatot egy pöccre hozza, zenéi kiválóak, az animáció minősége méltó a Pixarhoz (a filmet felvezető Kék esernyő című kisfilm animációja pedig túl is mutat mindenen). Egy átlagos köntösbe bújtatott, nagyon is rendkívüli film. A stúdiónak már megint sikerült egy gyakorlatilag kezdő rendezőt (Dan Scanlon) előcibálni irodája valamelyik zugából, aki összepakolt valami olyat, amibe nem nagyon lehet belekötni. Az év egyik legjobb filmje. Pixar-rajongóknak pedig egyenesen kötelező.

9/10

Kíváncsi vagy a Pixar titkaira? Itt leleplezzük őket!

Player Autószalon

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon