1. tévhit: Szívd ki a mérget a kígyómarás okozta sebből!

Nagyon nem jó ötlet, mégpedig azért nem, mert a kígyóméreg szinte azonnal bekerül az áldozat véráramába, így még akkor sem tudod kiszívni a sebből, ha a szád szívóereje egy ipari porszívó hatékonyságával vetekszik. Mielőtt elkezdenéd szájrátétellel gyógyítani a kígyómarást, az is jusson az eszedbe, hogy a méreg a nyálkahártyán keresztül is képes felszívódni, így simán lehet, hogy csak átrakod a szart az egyik zsebedből a másikba. Ha megmar egy mérgeskígyó, a legjobb, amit tehetsz, hogy megpróbálod a pulzusod minél alacsonyabban tartani (szóval csak semmi pánik!), a sérült végtagot a szív vonala alatt tartani, és minél előbb kórházba kerülni.

2. tévhit: Ha megtámad egy medve, a legjobb, amit tehetsz, ha eljátszod, hogy már meghaltál

Igazából ez csak a legritkább esetben ajánlatos. Leo például pont jókor, és nagyon okosan alkalmazta az A visszatérő-ben. Már mondjuk is, miért! A barna- vagy a Grizzly-medve általában csak önvédelemből, esetleg a kölykei védelmében támad, a támadást azonban ilyenkor zajjal, ordítással és fenyegető, támadást mímelő mozdulatokkal próbálja megelőzni. Épp ezért, ha egy ilyen medvével találnád szembe magad a vadonban, ne vágd azonnal hasra magad, inkább lassan, nyugodtan, leengedett kezekkel kezdj el hátrálni, végső esetben pedig, ha már a veszélyes közelség miatt ez sem célravezető, csak akkor feküdj a földre a tarkódra tett kezekkel. Igazából akkor vagy a legnagyobb szószban, ha a medve ragadozóként támad rád, mert ezt a támadást nem előzi meg semmilyen figyelmeztetés. Ilyenkor baromira mindegy, hogy hátrálsz, fekszel, vagy fél lábon ugrálsz. Küzdj az életedért, és reménykedj, hogy épp nem szunyókált el az őrangyalod!

3. tévhit: Ha elveszel a vadonban, a legfontosabb, hogy azonnal találj valami élelmet

Nagyon fontos energiákat és időt pazarolsz el, ha a vadonban azonnal az élelemre koncentrálsz. Élelem nélkül az ember simán elvan akár hetekig is. (Persze, ilyenkor nem érzi úgy magát, mintha egy all-inclusive egyiptomi nyaraláson héderezne a csajával.) Ahelyett, hogy rágörcsölsz a kajára, inkább keress menedéket, és gondolkozz azon, hol és hogyan juthatnál fogyasztásra alkalmas vízhez! Mindkettő sokkal fontosabb a túlélés szempontjából, mint a szénhidrát.

4. tévhit: A kaktuszban található nedvesség megmenthet a szomjan halástól

Az a helyzet, hogy van néhány kaktuszféle, melynek húsából valóban értékes és fogyasztható folyadék préselhető, de a legtöbb fajtából csak olyat tudsz kinyerni, ami émelygést, hányást okoz, a hányástól pedig ugye megintcsak folyadékot veszítesz, szóval szerintünk inkább ne kockáztass!

5. tévhit: A moha mindig a fatörzs északi oldalán nő

Eltévedtél, és csak annyit tudsz, hogy dél felé kellene menetelned, hogy kikászálódj az erdőből, de nincs nálad iránytű. Sebaj, megnézed, hogy a fa melyik oldalán nő a moha, majd elindulsz a másik irányba. Nos, inkább ne tedd! Ez a moha mindig a fatörzs északi oldalán nő-kitétel ugyanis csak egy nem túl okos népi hiedelem. Az igazság az, hogy a környezeti tényezőktől függően a moha a fa bármely oldalán képes tanyát verni, szóval inkább ne erre bízd az életed!

6. tévhit: Ha egy állat megesz valamit, azt te is nyugodtan megeheted

Egyes madarak és rágcsálók simán megesznek olyan bogyókat és gombákat, melyek egy embert rövid úton kinyírnának, szóval nem túl okos döntés kizárólag az állatvilágra hagyatkozni, ha táplálkozásról van szó.

7. tévhit: Kihűlés esetén dörzsöld a bőrt, hogy felmelegítsd, vagy ülj egy kád meleg vízbe!

Az a helyzet, hogy nem túl okos dolog fizikai erőbehatásnak kitenni a fagyási sérüléssel érintett bőrfelületet. Nemcsak fájdalmas, de csúnya sérüléseket is okozhatsz a dörzsöléssel. Tartsd észben, hogy a lehűlt test esetében a lassú felmelegítés a cél, és a hangsúly a lassú szón van! A meleg fürdő ilyenkor egyenesen sokkolja a szervezetet, mintha a jégkockává fagyott haverodat ráültetnéd a tábortűzre. Ehelyett inkább száraz takaróval takard be, esetleg tégy langyos vízzel töltött palackot a hóna alá!

8. tévhit: Ha egy cápa rád támad, üsd meg ököllel az orrán!

Nos, a cápa orrára bevitt jobbegyenes egy akciófilmben biztosan működik, de a való életben egy emígyen megindított ököl tutira megcsúszik, és a cápa fogai közt végzi. Ne kockáztass! Biztonságosabb, ha inkább azon vagy, hogy valami szilárd tárgyat (szörfdeszkát, például) helyezz a cápa és a tested közé, de ha már mindenképpen kézitusára kell fanyalodnod, akkor inkább igyekezz az állat szemét vagy kopoltyúját támadni. Nem fog tetszeni neki, és talán könnyebb táplálék után néz.

9. tévhit: Ha elkap a szakítóáramlat, mindig ússz a parttal párhuzamosan!

A szakítóáramlat nem játék, hiszen minden évben több mint száz fürdőző halálát okozza az óceánok partvidékein. A partról leginkább tölcsér alakban a mély víz felé áramló víztömegnek látszik, ami, ha elég erős, akár másodpercenként 2-4 méterre is elsodorhatja az embert, és ez az erő már csak ott engedi el a szerencsétlent, ahonnan csak egy igazán jó úszó tudna visszavergődni a partra. Egy ilyen erővel teljesen felesleges dacolni, ezért azt szokták javasolni, hogy ha elkap a szakítóáramlat, ne a part felé ússz, hanem a parttal párhuzamosan bármelyik irányba, hogy kivergődj az áramlatból. Nos, ez sem teljesen jó tanács, hiszen az áramlat nem mindig merőleges a partra, ezért fontos, hogy neked ilyenkor mindenképpen az áramlatra merőleges irányban kell úsznod.

10. tévhit: A ferde tetős menedék minden körülmények között a legjobb menedék

A jó menedék mindig függ a környezettől, az általánosan javasolt ferde tetős menedék pedig nem minden körülmények között jó. Ha a hőségtől kell védened a tested, akkor klassz, de ha a hidegtől kellene, akkor már nem annyira. A széltől persze véd, de a meleget egyenesen kilövi a levegőbe. Ilyen esetben jobb, ha a tető párhuzamos a talajjal, mert az valamennyire megtartja a hőt.

(Forrás: Business Insider, képek: Getty Images)

Ez is érdekelhet: