Nem az X-Men-filmuniverzum legdicsőbb darabja a Dark Phoenix, néha nagyon látványos, néha elég kínos, de végig olyan, mintha egy pornófilm forgatókönyvéből készült volna.
És most nem azért, mert a „látványos akciójeleneteket” teljesen érdektelen beszélgetések zavarnák meg. Nem. A Sötét Főnixben ugyanis van dráma bőven, Jean Grey szupergonosszá válása ugyanis egy családi tragédiából, majd Xavier professzor egy tettéből fakad, de ez a dráma pont olyan, mint a film egésze: totálisan súlytalan.
A Sötét Főnix lezár egy korszakot, ez az utolsó X-Men-film a Foxtól, úgyhogy bátran lehetett várni egy igazán epikus, könnyezős lezárást, ehelyett jött egy tök átlag X-Men-film, aminek még csak nagyon megható vége sincsen, ami nem varrja el a szálakat, hanem csak úgy lebeg a nagy semmiben. Persze lezárja a korszakot, de nem különösebben szívhez szólóan, és nem is különösebben érdekesen. És ez a legnagyobb baja. Hogy nem túlságosan érdekes.
Már az Apokalipszis sem volt egy túlságosan erős X-mozi, a sok halasztgatás és újraforgatás pedig semmi jót nem jelzett előre, most már lehet is tudni, miért. Egyrészt a forgatókönyvben akkora lyukak vannak, hogy az embernek eldurran az agya. És akkor most térjünk is át a pornóra. A sztori szerint ugyanis itt van Jean Grey, aki gyerekkorában saját szuperereje miatt elveszti a szüleit, majd megjelenik Xavier, és befogadja. Az X-házban aztán dögös szuperhőssé érik, majd jön valami, amit senki sem látott előre.
Egy balul elsült űrexpedíció során egyszer csak - ahogy azt a filmben is mondják - „belé hatol” valami nagy és fényes, onnantól kezdve pedig kinyílik a szeme. Onnantól már igazi szupernő, nem csak szuperlány, és igyekszik mindenkivel „akcióba kerülni”, akivel csak lehet. Azért is teszi ezt, mert szenved, ő nem akarja ezt a nagy erőt, akkorát, amekkorával senki sem bír, de hajtja a vére, és aki szembe jön, azzal… megküzd. Akár nagyobb csoportokkal is. Lobogó hajjal, szó szerint fénylő szemekkel.
Hát nem igazán kell megizzadnia a pornóparódia-gyártóknak, ha ebből XXX-verziót akarnak rittyenteni (Sötét Fallosz, mondjuk), de szerencsére azért egy hangyányival komplexebb a helyzet, úgyhogy nem kell egy az egyben átvenniük a sztorit. Lenne itt egyfajta átélhető dráma is, méghozzá több szinten, Xavier ugyanis szenved a döntése miatt, Jean Grey szenved, mert kitaszítják, Magneto is szenved egy veszteség miatt, a többiek meg azért szenvednek, mert elvesztették a szerelmüket vagy a csapattársukat. Ezzel csak egy baj van.
Hogy az Apokalipszis már 2016-os film, és az sem volt különösebben érdekes, magyarul a legutolsó X-Men-mozi, aminek igazán tétje volt, az a 2014-es Az eljövendő múlt napjai, ami öt évvel ezelőtt került a mozikba, ez pedig elég nagy idő. Ennyi év alatt eltűnik az érdeklődés, lehet, hogy már nem is emlékszel arra, hogy ki volt kivel, és mintha a színészeknek sem lenne nagyon kedvük ehhez az egészhez, néhányan olyanok, mintha csak le akarnák tudni a melót, aztán vissza sem nézni többet.
James McAvoy például olyan, mintha képtelen lett volna kilépni az Üveg-karakteréből, mintha még mindig a sok személyisége közül az egyik beszélne belőle, így a drámája egyáltalán nem hihető, és a legkevésbé sem érdekes. Sophie Turner megteszi, amit tud, és Michael Fassbender (ez ugye már eleve egy erős pornós név) sem felejtett el játszani, de a többiek nem izzadnak meg a melóban. Jennifer Lawrence-nek mintha még az arcára is lenne írva, hogy jaj de jó, végre vége, mehetek megint a Vittulába inni.
De mégsem ők jártak a legrosszabbul, hanem a főgonoszt alakító Jessica Chastain, aki megkapta a Marvel-univerzum egyik leghülyébb főgenyáját, aki bazi erős, de tulajdonképpen csak a szája nagy, és olyan, mintha ott sem lenne. Jean erejére fáj a foga, de egy ipari ventilátor sebességével változik, hogy miért is. Eljönnek az űrből, isten tudja, kik ők, úgy néznek ki, mint egy emberibb formát öltött Groot, egyből belebújnak Jessica Chastain testébe (na tessék, már megint a pornó), aztán ki sem szállnak belőle (khm), majd elkezdik fűteni Jeant, hogy akkor kezdje el használni igazán az erejét. De mire is? Hát arra, hogy életet teremtsen. Ja nem, arra, hogy életeket vegyen el. Ja, nem, akkor adja oda. De várj, akkor ez így nem elég, még több kell, de akkor mégis inkább meg akarlak ölni, vagy várj…
Közben egyébként tényleg látványos akciójelenetek pörögnek le, ebből a szempontból egyáltalán nem okoz csalódást a film, minden más szempontból viszont igen. A Sötét Főnix egy nézhető, de buta, és teljességgel jelentéktelen X-Men-film, ami lezárásnak irdatlanul kevés, emlékezetesnek pedig a legkevésbé sem emlékezetes. De vonjuk le belőle a tanulságot: ha beléd hatol valami nagy, erős és fényes, és onnantól kezdve csak akciózni akarsz, akkor mindenképp kezdj el gyanakodni, ha Jessica Chastain mindenáron közel akar húzni magához.