Néhány napig ingyenesen megtekinthető Budapesten.
Olyan értékes műtárgyat mutattak be Budapesten, amelynek egy évszázadon keresztül a puszta létezése is kérdéses volt. A táncoló nőalakokat ábrázoló Zsolnay kerámiát Pécsett készítették, majd a 1906-os milánói világkiállítás tűzvész után újjáépített magyar pavilonjának egyik legfontosabb dísze lehetett. A tárgy nemrégiben egy francia aukciósház kínálatában tűnt fel sok-sok év lappangás után. Két magyar Zsolnay-gyűjtő, Szabó András, a ResoArt Alapítvány alapítója és Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa összefogott, és hazahozták a páratlan értékű kerámiát.
2013-ban a Virág Judit Galéria aukcióján – akkor rekordnak számító – 19 millió forintos összegért elárverezték azt a vázát, amely 1906-ban a Milánói Világkiállítás Magyar Pavilonjának éke volt. Akkor még nem volt ismert, hogy a műtárgynak lenne egy párdarabja, ikertestvére is. Ez a helyzet változott meg 2025 tavaszán, amikor egy franciaországi árverésen felbukkant egy 109 cm magas, 46 cm átmérőjű, táncoló nőalakokkal körbevett, gránátalmafát ábrázoló, az idealisztikus szépséget és termékenységet szimbolizáló Zsolnay kerámia. A tárgy alkotója a legendás Apáti Abt Sándor volt, aki szignójával is ellátta az alkotást.
Az 1906-os Milánói Világkiállításon hatalmas feltűnést keltett a magyar pavilon, ahol különösen az iparművészeti szekciót méltatta a nemzetközi sajtó. Augusztus 3-án azonban megtörtént a tragédia, máig tisztázatlan körülmények között leégett az építmény, s szinte minden érték porrá vált. A több archív felvételről ismert gránátalmafás Zsolnay kerámia azonban a csodával határos módon, sérülten ugyan, de megmaradt.
„Tizenkét évvel ezelőtt nálunk, a Virág Judit Galéria aukcióján kelt el az a kerámia, amelyen látszódtak a tűzvész okozta nyomok, apró sérülések. Akkor a Janus Pannonius Múzeum vásárolta meg a műtárgyat, amely azóta is a pécsi kiállítás egyik sztárja. Óriási művészeti szenzáció, hogy előkerült a párdarab, és Szabó Andrással sikerült megszereznünk” – mondta Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa.
Feltételezhető, hogy a pavilon pusztulása után ezt a kerámiát állították ki a világkiállítás magyar pavilonjában, hiszen a Zsolnay gyár a fontosabb eseményekre mindig készült egy párdarabbal is. A legenda úgy tartja, hogy később a kerámia a román királyi család birtokában is volt.
A Zsolnay mára a világ legértékesebb szecessziós kerámiája. Különösen nagy értéket képviselnek a világkiállításokra gyártott egyedi, virtuóz technikával készített példányok. Ilyen a táncoló nőalakokat ábrázoló gránátalmafa is, amelynek díszítése témája a Zsolnay visszatérő motívuma. Az életfa jelentősége, hogy képes kapcsolatot teremteni a földi és az égi valóság között. Törő szerint „a gránátalmának már az ősi zsidó kultúrában is kiemelkedő jelentősége volt: a termékenység, bőség, a szerelem és a szépség szimbólumának tekintették. A jelképet a korai kereszténység is átvette. A magyar kalotaszegi és mezőségi hímzéseken a termékenység, az élet, a bőség és a gazdagság letéteményesének tekintették”.
A százhúsz éves, különleges váza ingyenesen megtekinthető szeptember 19–23. között, naponta 11–14 óráig a Kőrössy villa kertjében (Budapest VII., Városligeti fasor 47.).
(Fotók: Gordon Eszter)
Ez is érdekelhet:
José nem firkál a noteszébe, hanem elképesztően profi rajzokat készít bele
Mi már lassan írni sem tudunk kézzel, de nem is vagyunk José Naranja.
Ismered a popup-képeslapokat? Ez abból a mesterszint
Megtervezni és megcsinálni is művészet.
Nem AI, nem Photoshop, hanem egy brit szobrász valóságos-szürreális alkotásai
Ennél meghökkentőbb képeket is pillanatok alatt csinál a mesterségei intelligencia – ezek viszont valós szobrokról készült fotók.
