Ha csak egy cikket olvasol el a PLC vezérlésről, akkor ez legyen az. Érthetően és részletesen bemutatjuk a PLC vezérlést és működését. Emellett megtudhatod, hogy mióta és mire használják, sőt, az is kiderül, hogy melyek a rendszer fő komponensei.
Mi a PLC vezérlés?
A PLC vezérlés az angol programmable logic controller rövidítése, amely programozható logikai vezérlőt jelent. A PLC-k egységes programozási környezetet és rugalmas felhasználást biztosítanak azokon a területeken, ahol szükséges a bemeneti és kimeneti modulok vezérlése.
Mióta és mire használják a PLC vezérlést?
1969-ben Richard Morley és Odo J. Struger tervezte meg az első központi vezérlő egységgel rendelkező logikai vezérlőt, az amerikai General Motors pályázatára. A gépet Modicon (Modular Digital Controller) 084-nek nevezték. Ez az új technológia hatalmas fejlődést jelentett az addig használt relés huzalozáshoz képest. A mikroprocesszor megjelenése további fejlődést jelentett a PLC vezérlésben, ami az iparosodás modernizációjához is hozzájárult.
A PLC vezérlést a gyártóipar automatizálásának igénye hívta életre. Jelentősége napjainkban sem lankad, sőt a PLC vezérlés a gyártóipar egyetlen olyan komponense amin a digitalizáció nem változtatott és várhatóan egy jó ideig nem is fog. A gyártóipar mellett számtalan más területen használunk PLC vezérlést, beleértve a liftek, az automatikus kapuk és locsolórendszerek, valamint a közlekedési lámpák működését is.
Melyek a hardver fő komponensei?
A PLC vezérlés hardver, azaz fizikai komponensei közül az alábbiak a legfontosabbak:
1.Programozó egység
A programozó egység segítségével a programozó által megírt program betölthető a PLC rendszer processzorának memóriaegységébe. Ezek programok határozzák meg a mikroprocesszor által végrehajtandó PLC vezérlési műveleteket. Különféle típusú programozó egységek léteznek,melyek az I/O és a működési folyamat valós idejű megfigyelésére, valamint hibaelhárításra is használhatók, ha a rendszer nem működik megfelelően.
2.Processzor (CPU)
A PLC rendszer központi feldolgozó egysége (Central Programming Unit vagy CPU) biztosítja az összes logikai funkciót, valamint a kommunikáció áramlásának irányítását a belső és külső komponensekkel egyaránt. Úgy is mondhatjuk, hogy a CPU a PLC vezérlés „agya”. Belsőleg a CPU adat területet biztosít a programutasítások tárolására és a program logikája alapján matematikai, számlálási és időzítési funkciókat is végrehajt. Külsőleg a CPU frissíti a bemeneti fájl állapotát a terepi eszközökről, és végrehajtja a megfelelő kimeneti funkciót.
3.Tápegység
A PLC vezérlésben a tápegység feladata a hálózati feszültség átalakítása, annak stabilizálása, illetve a rendszer megfelelő feszültséggel való ellátása. Vannak olyan rendszerek, amelyekben a tápegység külön telepeket is tartalmaz, hogy egy esetleges áramkimaradás miatt a RAM tartalma ne vesszen el.
4.Bemeneti és kimeneti egységek
A PLC vezérlés bemeneti és kimeneti egységei lehetnek digitálisak vagy analógok, a rendszertől függően. A bemeneti egység frissíti a PLC vezérlést a folyamat működésével kapcsolatban. Több százféle bemenet létezik, amelyek egy folyamatot figyelnek, és az adatokat visszaküldik a PLC-nek. A bemeneti egységek feszültségtartománya a 24 V-os névleges feszültségűtől egészen a 220 V-os névleges feszültségűig terjedhet.
A digitális kimeneti egység fő feladata a PLC vezérlés belső jeleinek átalakítása a környezet számára. Két fajtája van. A relés és az elektronikus kimeneti egység. Az analóg kimeneti egység funkciója, hogy a PLC működése során számolt digitális értékeket D/A konverter segítségével analóg jellé alakítsa.
Összefoglalás
Nem túlzás azt állítani, hogy a PLC vezérlés megjelenése forradalmasította a gyártóipart, amelynek azóta is elválaszthatatlan részét képezi. A PLC vezérlés legfőbb előnyei közé tartozik az egyszerű programozhatóság és átprogramozhatóság, a megbízható működés, valamint a széleskörű felhasználhatóság.
(Szponzorált tartalom)
