Gyanútlanul pakolsz a nagyszüleid polcán, amikor a kezedbe kerül egy régi fotó és beszippant a hangulata. Mindent alaposan végigböngészel rajta. Az asszony ruhájának finom csipkéjét, az úr pödört bajszát, az út sarát, a tájat és minden más részletet. Miről mesélnek a régi képeslapok és fotók? A fényképek és képeslapok a valóság egy pillanatát rögzítették, így engednek bepillantást ma is egy-egy letűnt korszakba.
Mióta gyönyörködhetünk fényképekben és képeslapokban?
1839-ig pusztán más szemén keresztül láthatták az emberek, hogyan néz ki a világ. Addig csak - gyakran erősen idealizált - képzőművészeti alkotásokon keresztül ismerhettek meg új tájakat, családokat, arcokat. Az első képes levelezőlapokat az 1870-es években adták ki, egy ágyú előtt álló katona fotója került az első darabokra. Magyarországon az 1890-es években terjedtek el a képeslapok, a Millenniumi ünnepségek tiszteletére például egy 32 darabból álló sorozat jelent meg Budapest és a nagyobb városok nevezetességeivel és a magyar történelem fontosabb eseményeivel. A sorozat darabjai gyűjtők számára is kincsnek számítanak, csakúgy, mint az 1870-es évekből származó külföldi lapok. A képeslapokat nyomtatásuk és terjesztésük fénykorában, az 1900-as évek elején kezdték el gyűjteni, miután egyre szebb, gyakran művészi igényű példányokat adtak ki.
Az olyan online piacterek, mint amilyen a Vatera, lehetővé teszik számodra, hogy az antik fényképek és képeslapok között keresgélj, és néhány kattintással megvásárolhasd azokat, amelyek a legjobban tetszenek.
A legnépszerűbb fotós téma: a család
A fényképezés feltalálása előtt a családok megörökítése, portrék készítése a kiváltságosok luxusa volt, s csak a fényképészek megjelenésével vált közkinccsé, végül a mindennapi élet megszokott részévé.
A fotó és a videó az egyetlen felület a tükrön kívül, ahol láthatod magadat. A fényképezőgép gombjának megnyomásakor vagy a telefonnal fotózva nem is gondolsz arra, hogy esküvőn, ballagáson vagy születésnapon nem pusztán dokumentálod az eseményeket. Abban a pillanatban kategorizálod is magadat: “Ez voltam, amikor ez történt”.
A családi fotók észrevétlenül szövik át hétköznapokat, megmutatják, kinek mit jelent a család, az összetartozást jelképezik, és bizonyos esetekben arra hívják fel a figyelmet, melyek a kötelezettségeink egymás iránt.
Portrék képeslapokon és fotókon
Az ismeretlen embereket ábrázoló családi fényképeken kívül a fotózás értékes alkotásai a híres emberekről készült portrék. A fényképezés annyira összefonódott a hírességekről kialakult elképzelésekkel, hogy észre sem vesszük, mennyiben befolyásolja és határozza meg a róluk alkotott képet. A fényképezés feltalálása előtt a vagyonos személyek vagy előkelőségek képeit érméken, festményeken, szobrokon lehetett látni.
A fotónegatívok megjelenésével a portrék reprodukálhatóvá váltak, és elterjedtek. Eleinte a portré elkészítéséhez stúdióba kellett menni, ahol a hosszú záridő miatt percekig mozdulatlanul kellett pózolniuk az alanyoknak az általában művészi módon festett, rajzolt háttér előtt.
A képeslapokat a XIX. század végén kezdték el fényképes portrék bemutatására használni. A portré hátlapját kettéosztották, külön szóközöket hagytak a címzésnek és az üzenetnek. A portréval ellátott képeslapokat a többi képeslaphoz hasonlóan postára lehetett adni, de sokan inkább megtartották őket saját fényképnek.
Tájfotózás a művészet előcsarnokában
A tájfotózás korai szakaszában általában a tájképfestészetet utánozták. Ekkor a fényképek elkészítése rendkívül hosszú ideig tartott. A legelső fénykép, amelyet Joseph Nicéphore Niépce készített, 8 óra expozíciós idővel készült! Emiatt összpontosítottak a fotográfusok eleinte azokra a témákra, például tájképekre, amelyeknél az idő nem számított. Majd a XIX. század vége felé, amikor már nem csak a technikai megoldások miatt választották a szabadtéri képeket, megszületett az igény a táj esztétikai jellegű fotózására is, például Visegrád szépségének bemutatására. A régi képeslapoknak is kedvelt témája volt a táj, az embert körülvevő természeti környezet, egy-egy felkapott úticél, kirándulóhely, zarándokhely.
Történelmi témák és társadalmi kérdések képeslapokon és fényképeken
A XX. században a fotózás felvirágzott, befolyása és ereje megnőtt, és ez is hozzájárult ahhoz, a modern társadalom mára ilyen erősen épüljön a képekre, a vizuális kultúrára. A két világháború alatt a fényképezés befolyásolás vagy a történetek elmesélésének eszközévé vált - a megrendelő szándékától függően. A fotósok folyóiratok és újságok lapjain keresztül vitték be a háború valóságát az emberek otthonába. A szerkesztőknek óriási hatalmuk volt, a háborút dokumentáló fotósok pedig valóságos hősökké váltak.
A történelmi körülmények és a technikai fejlesztések megalapozták a fotóriportok és a divatfotózás sikerét is. A 40-es és 50-es évek végén a világgazdaság bővült, de nem elég gyorsan ahhoz, hogy a nőket a munkahelyen tartsa, és felszívja a frontról visszatérő katonákat. A nőket Nyugaton arra ösztönözték, hogy térjenek haza, és fogyasztási cikkek vásárlásával élénkítsék a gazdaságot. A 40-es évek végén a nyugati divatvilágot betörő „New Look” a nőiességet ünnepelte, és kiteljesedett a divatfotózás.
A képeslapok különleges szerepet töltenek be még ma is
Bár a huszonegyedik században már ritkán üzenünk rajtuk, az online piactéren mégis kelendőek a képeslapok: 2021 eleje óta csaknem tizenötezer darabot adtak el belőlük a Vaterán. Leginkább az 1945 utáni, illetve a két világháború között kiadott, magyarországi képeslapok fogynak - ennek az az oka, hogy a képeslapok nagyobb számban az első világháború után készültek, számuk pedig egészen a nyolcvanas évekig folyamatosan emelkedett.
A világháború utáni korszakból tehát jóval több példány maradt fenn, az 1914 előttiekből pedig kevesebb - ez utóbbiak ezért értékesebbek. A Vaterán érthető okokból felülreprezentáltak a hazai képeslapok, mivel az összes levelezőlap mindössze ötöde külföldi eredetű - utóbbiakból az európai országokban készült példányok a legnépszerűbbek. Egy átlagos vaterázó 1200 forint körüli összeget költ egy-egy antik képeslap beszerzésére, sok lokálpatrióta gyűjt helyi témájú lapokat, de a háború, militária és a járműves, közlekedési tematikájúak is jól fogynak, illetve szezonálisan az ünnepekhez kapcsolódó régi lapok is népszerűek.
E kategórián belül jellemzően a képeslap-gyűjtemények kelnek el nagyobb összegekért: egy Fedák Sárit, a huszadik század első évtizedeinek ünnepelt primadonnáját ábrázoló, százharminc darabos kollekciót például közel 130 ezer forintért ütöttek le, míg egy első világháborúból származó, 375 darabos kollekció 200 ezer forintért talált gazdára.
(Szponzorált tartalom)