Az új Munka törvénykönyv kismamákra vonatkozó szabályozása több ponton hátrányosan érinti a kismamákat a létező magyar munkaerőpiacon.
"A kormány tavaly jelentősen átalakította az 1992-től hatályos Munka törvénykönyvét (Mt.). Az átfogó módosítás célja, hogy húsz év után rugalmasabbá és életszerűbbé tegye a munkajogi szabályozást" –mondja Dr. Kalocsay Gergely jogász.
Sokak szerint azonban a változások iránya egyértelműen a munkaadóknak kedvez. A jövőben például sokkal könnyebben tudják majd kirúgni a dolgozókat a munkahelyről – beleértve a terhes nőket és a kisgyermekes anyákat is. Az új törvény július 1-jétől lép hatályba. Lássuk a kismamákat érintő új szabályozás elemeit!
Csökkenő felmondási védelem
Kismamák felmondási védelme a terhesség megállapításától kezdődően csak akkor áll fenn, ha a terhesség tényéről a munkáltató bizonyíthatóan tudott (például ajánlott levélben, e-mailben értesítik). Ha ezt a várandós anya elmulasztja, és más ok miatt előbb rúgják ki rendes vagy rendkívüli felmondással, nem illeti meg a felmondási védelem.
Ha a munkába visszatérő kismama munkaköre időközben átszervezéssel megszűnt, őt azonnali hatályú felmondással ki lehet rúgni – akkor is, ha a gyermeke még nincs három éves. Bár előtte a munkaadó köteles felajánlani a kismamának egy hasonló munkakört (bármely telephelyén), a valóságban a munkaadó könnyen teremthet olyan feltételeket, amelyeket a kismama képtelen elfogadni (például áthelyezik a lakásától 25 kilométerre lévő telephelyre).
Ilyenkor ráadásul több mint egy hónapnyi fizetéstől fosztják meg az anyát, mert csak a felmondási időt kell kifizetnie a munkaadónak. Korábban az anya 30 napos védelem alatt állt, vagyis csak egy hónappal a munkába állás után kezdődhetett a felmondási ideje.
Új elem, hogy nem illeti meg felmondási védelem a beteg anyát, ha saját betegsége vagy a beteg gyermeke ápolása címén fizetés nélküli szabadságát tölti vagy keresőképtelen. Azaz vele közölhető a felmondás, ugyanakkor a felmondási idő csak a keresőképtelenség, illetve fizetés nélküli szabadság lejártát követő napon kezdődhet el.
A felmondási védelem természetesen továbbra is jár a kismamának a gyermek 3 éves koráig, amennyiben otthon van.
Részmunkaidős foglalkoztatás
A legfontosabb újdonság, hogy a visszatérő kismamát kötelező lesz négy órában foglalkoztatni, amennyiben ezt kéri. „Korábban ez csak lehetőség volt, most kötelező lesz a munkaadónak. Ilyenkor a munkaszerződést is módosítani kell” – mondja Dr. Kalocsay Gergely. A létező magyar gazdasági környezet ugyanakkor nem ösztönzi sem a cégeket, sem a munkavállalókat a részmunkaidős foglalkoztatásra. Bár a részmunkát az állam csekély, a munkát terhelő adókedvezménnyel „honorálja”, a vállalkozások adminisztratív terhei cseppet sem lazultak (ugyanúgy fel kell venniük egy négyórás munkaerőt a kismama mellé, ami dupla adminisztrációval és költséggel jár). Az új Mt. bevezeti ugyan a behívásos munkavégzést (call on work) és a munkakör megosztást (job sharing), ám ezek önmagukban elégtelenek a részmunkaidő elterjesztésére. A kismamáknak ugyanis továbbra is az a fő problémájuk, hogy megéri-e a feleannyi munkaidőben az egyébként sem túl magas fizetés felét megkeresni.
Egyéb változtatások
Idén januártól az apának is jár a szülési pótszabadság, amennyiben gyermeke születik. Ennek mértéke egy gyermek után öt munkanap, ikergyermek esetén hét munkanap. Ezt a pótszabadságot a munkáltató köteles a szülést követő második hónap végéig biztosítani.
Új elem, hogy az elvált vagy nem a gyermekkel egy háztartásban élő szülőt nem illeti meg a pótszabadság. „Ezt abból lehet kiolvasni, hogy az új Mt. saját háztartásban neveltként vagy gondozottként definiálja a gyermek fogalmát” – mondja Dr. Kalocsay Gergely.
Az alapszabadság továbbra is húsz nap marad évente, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár. A húsznapos alapszabadság és a kor után járó pótszabadságok akár egyharmada is átvihető a következő év végéig, ha ebben megállapodik a munkáltató és a munkavállaló.
Az új szabályok szerint már nincsen lehetőség a szabadságok megváltására a munkaviszony fennállása alatt, a szabadságot ennek megfelelően csak akkor lehet megváltani, ha a munkaviszonyt megszüntetik.
Az emberi reprodukciós eljárás eddigi szabályozása úgy módosul, hogy a felmondási tilalom a kezelés megkezdésétől számított legfeljebb 6 hónapos időtartamra áll fenn.
