Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

1958-ban az államvédelem kiadta a körözést a Vándor fedőnevű labdarúgó ellen, amiért a néphadsereg őrnagyaként disszidált és magatartásával támogatta az „ellenforradalmat”. A fedőnév mögött nem más bújt meg, mint Puskás Ferenc, minden idők egyik legzseniálisabb focistája.

Egy dokumentumfilm készítése során az alkotó rendszeresen azzal szembesül, hogy a téma kutatása során előkerülő rengeteg információnak csak a töredékét tudja felhasználni. Így jártam (vagyis így járok, jelen időben) az éppen most készülő A megnyerhetetlen mérkőzés című alkotás kapcsán. Ez a 2017 őszén bemutatásra kerülő dokumentumfilm azt a hangzatos célt tűzte ki maga elé, hogy új szemszögből mutassa be az ötvenes évek sportvonatkozású eseményeit, legfőképpen a sportolók és a hatalom kapcsolatát, az 1956-os Melbourne-i olimpia előtt/alatt/után lezajlott eseményeket, illetve azokat a történéseket, amelyek végén Czibor, Kocsis és Puskás, az Aranycsapat sztárjai Spanyolországban kötöttek ki.

Minek erről megint egy film?, hallom a kérdést, úgyhogy mondom is a választ: bár a legfontosabb események, fordulatok és információk mindenki előtt ismertek, még mindig rengeteg új információ vár feltárásra. Nem mindegyik annyira fontos, hogy bekerüljön egy hatvanperces dokumentumfilmbe, bizonyos esetekben csak kis színesnek nevezhető információmorzsák, triviák ezek, mint például ez az újabb Puskáshoz kapcsolódó fejezet.

Vándor, avagy a hazaáruló, mint eposzi jelző

Az Állambiztonsági Levéltárban számos sportolóval kapcsolatos aktát őriznek, egész vaskos dosszié van Puskás Ferencről is, konkrétan „Puskás Ferenc hazaárulóról”, fedőnevén Vándorról, ahogyan az a K-913-as számú akta borítóján olvasható. A hadsereg őrnagyaként disszidált balösszekötőt olyannyira nem szívlelték az akta összeállítói, hogy a neve mellett amolyan állandó eposzi jelzőként szerepel a hazaáruló szó.

Puskás körözését 1958. május 13-án rendelték el, mivel „megnyilvánulásaival és magatartásával támogatta az ellenforradalmat”, nem beszélve arról, hogy fegyveres erők tagjaként disszidált, ráadásul az államvédelem már ’56 előtt éveken át azzal a gyanúval élt vele szemben, hogy egy amerikai kémmel, a CIC ügynökével áll kapcsolatban (de erről egy másik posztban).

Kispestiként indult, madridi lett belőle

Az államvédelem kétszer csenget

Puskás K-ellenőrzését is elrendelték, azaz minden Magyarországra érkezett postai küldeményét figyelték, felnyitották és lemásolták – méghozzá egészen 1963-ig. A közel 200 oldalas akta második fele Puskás magánleveleinek másolataival (vagy talán bizonyos esetekben az eredetiekkel) van tele. A címzetteket végigolvasva kiderül, hogy a szülei, és felesége rokonai mellett néhány egykori kispesti csapattársával is tartotta a kapcsolatot, illetve Sebes Gusztávval, az Aranycsapat szövetségi kapitányával sem romlott meg a viszonya – legalábbis a levelek hangvételéből erre lehet következtetni.

Nem felejtette el az otthoniakat

A levelekben található futballal kapcsolatos egyik legérdekesebb információ Puskás véleménye a Real Madridról. Különösen érdekes bizonyos sorokat annak fényében olvasni, hogy magyar játékosok jelenleg fényévekre vannak attól, hogy a legjobb spanyol klubokban játszanak, holott az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején tucatnyian álltak élvonalbeli és másodosztályú spanyol klubok alkalmazásában.

1959. november 28.

Kopával és Di Stéfanóval az 1956-os barátságos meccsen. Öcsi bácsi még címer nélküli Honvéd mezben, a bal felkaron lévő gyászszalag takarásban

„Sajnos a Real Madrid játszik”

Az akkori magyar futball és a Puskás-féle Honvéd erejét jól mutatja, hogy 1956 novemberében úgy lett 5-5 a Real Madrid-Budapesti Honvéd gálamérkőzés, hogy Faragó Lajos egy Di Stéfanóval történt ütközés miatt szinte mozgásképtelenné vált, és a kapus elmondása szerint az ötből három gól azért született, mert egyszerűen alig bírt megmozdulni (a cserekapus sértődés miatt nem volt hajlandó beállni, így Faragó nem jöhetett le a pályáról).

Faragó Lajos 2017-ben A megnyerhetetlen mérkőzés forgatásán, a Bozsik stadionban

Puskás Faragóval is tartotta a kapcsolatot, egy 1959-es levelében ezt írta az akkor 27 éves kapusnak:

Puskás ezt a gondolatot - mely szerint a régi Honvéd sokkal jobb, mint a Real Madrid, amiben játszik - több levélben is megemlíti, azonban hiba lenne azt hinni, hogy ne tisztelte volna a madridi alakulatot, valószínűleg egykori csapattársainak akart a kedvében járni a véleményével, és minden bizonnyal a nosztalgia is dolgozott benne. Az is biztos, hogy az edzőről, Luis Carnigliáról nem volt túl jó véleménye, mivel egyik levelében arról panaszkodott, hogy a tréner szerint ő „antik focit” játszik, ezért ki is vették a kezdőből.

Carnigliát júliusban el is küldték

A teljes képhez hozzátartozik, hogy 1958-ban, 31 évesen került a Real Madridhoz, azzal az ultimátummal, hogy szűk másfél hónap alatt le kell adnia 15 kilót. (Bernabeu elnök nem is annyira erőltette volna a magyar csatár leszerződtetését – az 5-5-ös meccsen a fiatal Tichy-t nézték ki maguknak – csakhogy a Real Madrid technikai igazgatója egy magyar úriember, bizonyos Österreicher Emil volt. Österreicher a Honvédnál már együtt dolgozott Puskással, részt vett az illegálisnak minősített nyugati és dél-amerikai túrán, baráti kapcsolatban voltak, ráadásul Österreicher kezességet vállalt a Real vezetésénél, hogy Puskás be fog válni, így a szerződés létrejött.)

A csatár brutális fogyókúrába kezdett, teljes életmódváltást vezetett be, még az alkoholról is lemondott. Kilenc évig nem ivott szeszes italt, ami abban a magyar futballkultúrában, ahol alkalmanként még a meccsek szünetében is ittak fröccsöt, nagy jelentőséggel bírt.

Öcsi bácsi négyet vág a BEK-döntőben

Faragó Lajos szerint ha Puskás ’56-ban hazatér, még egy vagy maximum két évig játszott volna, az ország-, klub- és életmódváltás révén azonban még hét évig, 39 éves koráig játszott. A levelei lezser hangvétele ellenére Puskásnak minden bizonnyal rendkívül fontos volt a Madrid, és ha a Real valóban nem is volt olyan jó csapat, mint a „régi Honvéd”, azért három BEK-et, hat spanyol bajnokságot megnyert velük, és közben négyszer a spanyol gólkirályi címet is megszerezte.

És azt tudtad, hogy Puskás Öcsi '56-ban meghalt? Még az újságok is megírták.

(Fotók: MTI Fotó/Magyar Fotó: Szécsényi József, forrás: Állambiztonsági Levéltár)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.