A nehézsúlyú bokszban a rajongók rengeteg álommecset szerettek volna a történelem folyamán. Az egyik ilyen a Mike Tyson–George Foreman, ami majdnem összejött, de egy elég érdekes sztori szerint Mike Tyson nem vállalta a meccset, mert egyszerűen félt Foremantől.
George Foreman karrierje közel sem mindennapi, és itt nem csak a kivételes eredményeire kell gondolni. Legyőzte többek között Fraziert és Ken Nortont is, aztán 1974-ben egy legendás meccsen kiütötte őt Muhammad Ali, ezzel Foreman elveszítette a világbajnoki címet. Három évvel később, mindössze 28 évesen pedig visszavonult. Kihagyott tíz évet, majd 1987-ben mindenki meglepetésére úgy döntött, hogy visszatér és újra nehézsúlyú világbajnok lesz. Ami sikerült is neki, 1994-ben 46 évesen pályafutása során másodszor lett a nehézsúly világbajnoka.
A mostani sztori azonban néhány évvel korábban történt. Mike Tyson 1986-ban mindössze 20 évesen nehézsúlyú világbajnok volt, ezzel ő lett a királykategória legfiatalabb bajnoka. A ringben megállíthatatlan volt, agresszív stílusával, kivételes erejével nem tudtak mit kezdeni az ellenfelei – így hamar vitathatatlan bajnok lett. A menedzserével, Don Kinggel több tíz millió dollárt keresett, úgy tűnt, hogy évekig uralni fogja a bokszot. Aztán 1990-ben óriási szenzációra kikapott James Douglastől, ezzel elveszítette az öveit.
Foreman ekkor már egy ideje aktív volt, de igazán komoly bokszolókkal nem állt ki egészen 1990-ig, amikor két menet alatt lerendezte a jó nevű Gerry Cooney-t. Közben minden meccse után kihívta Tysont, vagyis ő nagyon akarta a bunyót.
Tyson veresége után Don Kingnek azt volt a terve, hogy egy pénzes felhozómeccset szervez a bokszolójának, és George Foreman tökéletes ellenfélnek tűnt. Egy legenda volt, akit a szakma és a közvélemény is némiképp lesajnált, úgy tűnt, hogy Tysonnak kötelező házi feladat lenne Foreman elintézése. Közben elindult a meccs szervezése, Foreman a létező összes lehetőséget kihasználta, hogy Iron Mike-ot kihívja, és a két csapat között is megkezdődött a tárgyalás. Aztán jött a bejelentés, hogy Foreman és Tyson valóban egy gálán fog szerepelni, csak nem egymás ellen.
A sztori szerzője, Frank Lotierzo ebben az időben Atlantic Cityben egy ebéden vett részt, ahol többet között ott volt Bobby Goodman is, aki Don King mérkőzésszervezője volt. Kajálás közben természetesen szóba került a meccs, amiről Goodman a következőt mondta:
Nem hiszed el, de ez a nyavalyás Tyson beszart Foremantől, nem akarja a meccset. Ott voltam, amikor Don King megpróbálta meggyőzni, elmondta, hogy rengeteg pénzt kereshet, és hogy Foreman öreg és lassú, nem okozhat problémát Mike-nak.
Erre reagálva Tyson felugrott és azt ordította:
Nem bokszolok azzal a kibaszott állattal, ha ennyire akarod, menj bunyózz te vele!
Goodman szerint Tyson úgy gondolta, hogy Foreman mindenkit becsap, és sokkal veszélyesebb, mint amit az emberek gondolnak. Állítólag korábban a fiatal Tyson és legendás trénere, Cus D`Amato többször megnézte Foreman és Frazier meccsét, lenyűgözte őket Foreman egyedülálló ereje és Frazier keménysége. D`Amato szerint George Foremant nem lehetett legyőzni egy alacsony bunyósnak, aki folyamatosan rohamozni próbál – ilyen volt Mike Tyson stílusa is. Szerinte egyébként Foremant egy magas bokszoló tudja megverni, aki képes megtartani a távolságot és folyamatosan mozog – Ali ilyen volt egyébként, és neki sikerült is legyőznie Big Geroge-ot.
Lotierzo szerint a beszélgetés valóban megtörtént, épp úgy, ahogy azt ő leírta. És bár első hallásra furán hangzik, hogy a nehézsúly rettegett KO-gépe, aki remek korban volt, és még akkoriban komolyan is vette a bokszot, megijedt egy nála sokkal idősebb, már leszállóágban levő bunyóstól. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy Tysonnak óriási boksztudása volt már akkor is. Már tinédzserkorától megszállottan tanulmányozta az ökölvívás történelmét, fejből ismerte a korábbi nagy bajnokok életét, és a különböző stílusok egymásra gyakorolt hatását is tökéletesen értette. Foreman magabiztos volt, semmi veszítenivalója nem lett volna egy Tyson elleni meccsen, hiszen, ha nyer, akkor ismét a csúcsra kerül, ha pedig veszít, akkor az történt volna, amit a közvélemény elvárt. Tysonon viszont egyrészt óriási nyomás lett volna, másrészt, ha valóban félt a Foreman elleni bunyótól, akkor már mentális szempontból is hátrányból indult volna.
Tehát a szurkolók nem kapták meg az egyik álommeccsüket, helyette született egy érdekes sztori, arról, hogyan lépett vissza egy meccstől minden idők egyik leginkább rettegett profi bokszolója.
- Tysonról írtunk korábban is:
(A cikk írásakor felhasználtam a boxrec.com-ot; ezt és ezt az anyagot.)