A Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontja idén ötödik alkalommal rendezte meg a Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma Konferenciát számos neves hazai és nemzetközi szakértő részvételével. A Konferencia első napján kerekasztal-beszélgetésen a futball jövőjéről értekeztek lengyel, spanyol és magyar szakemberek.
A kerekasztal-beszélgetésen
- Jesús Pizarro Bravo, a LaLiga Global Network magyarországi delegáltja,
- Paula de la Peña, a Granada Club de Fútbol külkapcsolatokért és fejlesztésért felelős igazgatója,
- Olivier Jarosz, a Club Affairs nevű, független nemzetközi futball tanácsadó cég ügyvezetője,
- valamint Dudás Hunor, a Sportközgazdász mesterszak Duális Partnere, a The Path Sports Management elnök-tulajdonosa vettek részt,
Dr. Kozma Miklós, a Kutatóközpont nemzetközi kapcsolatok vezetőjének moderálásával. A témához kapcsolódott még az angol nyelvű szekcióban Tarkan Batgün előadása is.
Olivier Jarosz kiemelte, a pandémia rávilágított a szektor bizonyos gyengeségeire.
Összeomlott a klubok bevételi forrásainak tradicionális szerkezete, így például kiestek a meccsnapi bevételek
– nem csupán a jegyértékesítésből származó összegek, amelyek jellemzően nagy hányadát jelentik a klubok bevételeinek, hanem a mérkőzésekhez kötődő fogyasztások és költések is.
Ebben a helyzetben különösen felértékelődött a közvetítési díjak jelentősége (a Granada CF bevételeinek például több mint kétharmada jelenleg e jogdíjakból érkezik), így hatalmas pénzügyi nyomás alá kerültek a ligák és a klubok, hogy a tavaszi lezárásokat követően minél hamarabb folytassák a bajnokságukat. Nem véletlen, hogy mindössze tíz férfi profiliga állt le teljesen, míg 26 női bajnokság is erre a sorsra jutott, hiszen elsősorban előbbiek részesülnek a közvetítési díjakból.
Jesús Pizarro elmondta, a futballklubok, illetve a LaLiga digitális transzformációja már a járvány előtt megkezdődött, amit jól példáz a LaLiga OTT platformja, melyen nemcsak a spanyol labdarúgó-bajnokság mérkőzései, hanem további harminc sportág spanyol vonatkozású eseményei is helyet kapnak. Paula de la Pena hangsúlyozta,
a digitalizáció még drasztikusabb fejlesztésére katalizátorként hat a jelenlegi helyzet – azaz, hogy nem köszönthetnek nézőket a stadionokban, ami a közösségteremtésnek, a helyi és globális szurkolók kiszolgálásának új formáit hívta életre.
Paula de la Pena elmondta, a digitális transzformáció azonban nem csupán a szurkolókkal való kommunikáció, de a szponzori kapcsolatok és az operatív működés szintjén is kulcsfontosságú – egyrészt a mostani helyzetben lecsökkent személyes interakciók pótlására, másrészt az adatok döntéshozatalban betöltött szerepének erősödése miatt is.
Dudás Hunor kiemelte, hogy a játékospiacon radikális változások mennek végbe a statisztikai elemzések használatában, ezáltal megváltozik a sikerkritériumként megjelenő kompetenciák köre az átigazolások folyamatában:
az online elemzőprogramok, statisztikai és ökonometriai ismeretek egyre inkább elengedhetetlenné válnak a klubok szakmai vezetői és a játékosügynökök számára.
Ennek egy haladó eszközét mutatta be Tarkan Batgün előadása.
Az átigazolási díjak az elmúlt évtizedekben meredek növekedést mutattak, a futballtörténelem tíz legdrágább transzfere közül mindössze egy olyan van, amelyik nem az elmúlt öt esztendőben valósult meg (Gareth Bale 2013-ban 86 millió fontért igazolt a Tottenham Hotspurtől a Real Madridba). Dudás Hunor szerint a pandémia okozta gazdasági válság, amely a futballklubokat is erősen sújtotta, erősíti a feltételekhez kötött kifizetések (conditional payments) súlyát az átigazolások során.
Dudás érvelését alátámasztja, hogy az elmúlt átigazolási szezonban a klubot váltó játékosok több mint harmada ingyen vagy csereüzlet részeként csatlakozott új csapatához.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi bevételcsökkenés átvészelésében jelentős szerepe lesz a klubok minőségi akadémiai rendszerének, az utánpótlás-nevelésük színvonalának.
A Sportgazdaságtani Kutatóközpontról
A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Üzleti Gazdaságtan Tanszékhez kapcsolódva működő Sportgazdaságtani Kutatóközpont (SGK) célja, hogy a sportgazdaság szereplőinek felmerülő problémáit leírja, az ezek hátterében álló tényezőket megértse és azokra progresszív megoldásokat találjon. Tevékenysége három pillérre: oktatásra, kutatásra és szakértői munkákra épül. Az SGK a Sportközgazdász mesterképzés, illetve ennek duális képzése, valamint az országban egyedül álló Gazdálkodás és menedzsment alapszak Sportgazdaságtan specializációjának szakmai és szellemi műhelye. A Sportközgazdász mesterszak duális formában is elérhető, több mint tíz Duális Partnere és a La Liga Business School szakmai együttműködésében alakítva képzési programját.
(Fotó: Nicolò Campo/LightRocket via Getty Images)