2026-ban rendezik meg az Enhanced Games nevű sporteseményt, amely teljesen szembemegy az egyetemes sport erkölcsi moráljával és újfaja nézőpontból próbálja megvizsgálni, hol van az emberi teljesítőképesség határa. Érdekes emberkísérlet vagy a sport halála és meggyalázása, amit a doppingolimpia néven elhíresült Enhanced Games képvisel?
Mi ez az új őrület, a doppingolimpia?
Egy ausztrál üzletember, Aron D'Souza fejéből 2022-ben pattant ki az ötlet, hogy meg kellene nézni, mire képes az emberi test a sportban abban az esetben, ha a teljesítményfokozó szerek nem tiltottak, és inkább nyílt és szabályozott körülmények között alkalmazhatóak. D'Souza az edzőtermek látogatásakor vette észre, hogy rengeteg sportoló használ szteroidot, annak érdekében, hogy jobb eredményeket érjen el. A projektet tavaly januárban indították el hivatalosan, egy rakás ismert befektető csatlakozott, a hivatalos célnak azt fogalmazták meg, hogy legyen egy alternatíva a sportolók számára a hagyományos olimpia mellett, közben pedig kritizálták a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, mert kihasználja az atlétákat és korrupt.
Értelemszerűen a projekt jelentős médiavisszhangot keltett, egy idő után pedig a sajtóban doppingolimpia néven kezdtek el hivatkozni a kezdeményezésre.
Miért van erre most szükség?
A kritikusok nem értik, mi több azt gondolják, hogy a sportot is tönkreteheti (erről majd később) az Enhanced Games, a szervezők viszont azzal érvelnek, hogy
így próbálják a sportot újradefiniálni a tudomány és az innováció segítségével.
A céljuk az, hogy egy még ellenőrzött és egészségügyi szempontokat is szem előtt tartva megtudjuk, mire képes az emberi test, abban az esetben, amikor már az amúgy is kivételes képességű, kivételes edzésmunkát végző atléták megkapják a teljesítményfokozó szerek extra segítségét.
Szerintük ez az út biztonságosabb, mint a jelenlegi élsport árnyoldala, amikor sok esetben úgy nyúlnak tiltott szerek után az atléták, hogy nincs mögöttük egy olyan stáb, amely legalább minimális szinten, de figyel a biztonságukra. Érvként hozzák fel azt is, hogy a várható több milliárdos profit meghatározó részét megkapják a sportolók, de kutatás-fejlesztésre és jótékonyok célokra is fordítanának a bevételekből.
Hol tart jelenleg a projekt?
Aron D'Souza ötletéből rövid időn belül egy konkrét projekt lett. Jelen állás szerint 2026. május 21–24. között Las Vegasban rendezik meg az első Enhanced Gamest. Fontos megjegyezni, hogy a résztvevő sportolók részletes orvosi vizsgálaton esnek át, és csak az Egyesült Államokban törvényes, orvos által felírt teljesítményfokozókat használhatják. A szervezők többször hangsúlyozták, hogy mekkora hangsúlyt fektetnek a biztonságra, és hogy független orvosi bizottság felügyeli az eseményt, hogy elkerüljék az egészségügyi kockázatokat. Így próbálják megvédeni a sportolókat és egészségüket.
A terv szerint a doppingolimpián első körben három sportág, az úszás, atlétika és súlyemelés fog szerepelni, de tervben van a sportágak kibővítése a jövőben.
Egyre több híres sportoló mondott igent a doppingolimpiára
Az elmúlt hónapokban egymás után jöttek azok a bejelentések, amely arra vonatkoztak, hogy egyre több a sportágában kiemelkedő atléta mondott igent a doppingolimpiára. Ezek közé tartozik az ukránok 50 pillangón világrekorder úszója, Adrij Govorov, az ausztrál olimpiai ezüstérmes James Magnussen vagy britek többszörös világbajnok, olimpiai ezüstérmese, Ben Proud.
Az első atléta a 2020-as olimpia 100 méteres síkfutásának ezüstérmese, a jelenleg eltiltott Fred Kerley lett, súlyemelésben pedig egy másik olimpikon, Boady Santavy csatlakozott az Enhanced Gameshez.
A megkeresésre igent mondó sportolók egyik fő motivációja a pénz, hiszen az aláírási díj mellett meghatározó pénzdíj is lesz a versenyeken, a győztesek a tervek szerint 250 ezer dollárt vihetnek haza, a világcsúcsért ugyancsak 250 ezer dollár jár, de lesznek egyéb speciális bónuszok is, amelyek elérhetik akár az egymillió dollárt is.
„Izgalmas lehetőség, hogy a testemet az abszolút határaiig feszegessem és világrekordot állítsak be”
– Boady Santavy súlyemelő például ezzel is érvelt. A német úszó, Marius Kusch pedig azt emelte ki, hogy a pénz mellett az is motiválja, hogy sok néző előtt a világ legjobbjaival versenyezhet.
Az embereket megosztja, de valószínűleg komoly nézettséget fog produkálni
Értelemszerűen roppant megosztó a kezdeményezés, mind a különböző szervezetek, mind a szurkolók, a nézők körében. A WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség például veszélyes és felelőtlen koncepcióként jellemezte a doppingolimpiát. A szervezet szerint az Enhanced Games a teljesítményfokozó szerek használatára ösztönöz, figyelmen kívül hagyja a veszélyeket és az orvosi bizonyítékokat, hogy a dopping mennyire káros a sportolókra.
Az egészségre vonatkozó káros kockázatok mellett felmerül egy alapvető etikai kritika is, amely szerint
az Enhanced Games gyakorlatilag arcon köpi a fair playt, a tiszta versenyzést.
Erre a válasz az a szervezők és az ügyet támogatók részéről, hogy a sport amúgy sem tiszta és soha nem is volt az, így ez a megközelítés csak a képmutatás.
És ott vannak a sportot szeretők, követők, akik egy része egyelőre még értetlenül, de kíváncsisággal áll a kezdeményezés előtt. Lehet, hogy elítéli az alapkoncepciót, de ennek ellenére jó eséllyel jövő májusban követni fogja, hogy mire lesznek képesek azok a szuperatléták, akik számára adottak a teljesítményfokozó szerek.
Mit gondolsz az Enhanced Gamesről?
Ez is érdekelhet:
A hatalmas doppingbotrány, amely magával rántotta az USA egyik kedvenc sportolóját
A BALCO-botrány minden idők egyik legnagyobb horderejű doppingeseménye volt, amelyben a háromszoros olimpiai bajnok Marion Jones is érintett volt.
(A kiemelt fotón Ben Proud látható; forrás: Getty Images)
