A lehető legizgalmasabb módon dőlt el az Eb-finálé, tizenegyesek után az olaszok a bajnokok.
Anglia hazai pályán, a Wembleyben fogadta Olaszországot az idei Európa-bajnokság döntőjében. Az angolok történetük során először jutottak be a kontinenstorna döntőjébe, az olaszoknak a mostani a negyedik fináléja, az előző kettőt (2000 és 2012) elbukták, 1968-ban nyert először és idáig utoljára Európa-bajnokságot Olaszország.
Olaszország három győzelemmel zárta a csoportkört, ezt követően a 16 között Ausztriát hosszabbítás után verte a Mancini-csapat, majd a nyolc között Belgiumot, a négy között Spanyolországot búcsúztatta. Zsinórban 33 meccse nem kapott ki Olaszország, ezalatt 86 gólt rúgott, mindössze tízet kapott.
Anglia egy horvátok elleni győzelemmel kezdte az Eb-t, a második csoportmeccsen a skótokkal ikszelt, a harmadikon a cseheket verte. A 16 között Németországot ejtette ki, majd a nyolc között négyet rúgott Ukrajnának. Az elődöntőben, Dánia ellen kapta a tornán az első gólját Southgate csapata, de fordított és hosszabbítás után döntőbe jutott.
Roberto Mancini nem húzott váratlant a kezdővel, a szokásos 4–3–3-as felállásban küldte pályára csapatát. Gareth Southgate némiképp megvariálta a kezdőjét, a németek elleni meccshez hasonlóan öt védővel álltak fel az angolok, Trippier bekerült, Saka maradt a padon.
A kezdőcsapatok:
Villámrajtot vettek az angolok, már a második percben megszerezte a vezetést a hazai csapat, egy gyors kontra végén Trippier ívelt középre, a másik oldalon érkező Luke Shaw pedig laposan Donnarumma kapujába bombázta a labdát:
Az első 20 perc egyértelmű angol fölényt hozott, Kane hatékonyan lépett vissza a labdákért, Trippier szélen több alkalommal üresen tudott elfutni, az olaszok eközben nem igazán találták a saját játékukat, támadásban szinte egyáltalán nem tudtak veszélyeztetni.
Közben Jorginho kapott egy rúgást, percekig kérdés volt, hogy az olasz középpálya (egyik) agya folytathatja-e, végül nem kellett lecserélni. A félidő utolsó harmadában már az olaszok birtokolták többek a labdát, de egy Chiesa-lövést leszámítva nem tudtak veszélyeztetni.
A második félidő egy közepesen veszélyes Insigne-szabadrúgással és egy Barellának kiosztott sárga lappal indult. Mancini az 55. percig várt a változtatással, Immobilét és Barellát lecserélte, beállt Berardi és Cristante. Insigne lépett be Immobile helyére és került is rögtön helyzetbe, de Pickford védett. Olasz oldalról egyértelműen Chiesa volt a legveszélyesebb, egyedül a Juve játékosa tudta egy az egyben néha megverni az angol védőket és ezáltal helyzetbe kerülni, ez történt meg a 62. percben is, de Pickford ezúttal is védett.
Öt perccel később jött az olaszok egyenlítő gólja, egy szögletet követő kavarodás után Leonardo Bonucci kotorta be a labdát az angol kapuba:
Domináltak az olaszok, egyenlítettek is, rögtön reagált erre az angol szövetségi kapitány, Trippier helyére Sakát küldte a pályára.
Az utolsó 20 percben is inkább Olaszország irányított, gól viszont már nem volt a rendes játékidőben, jött a hosszabbítás. Az első 15 perc nagyobb helyzet nélkül ért véget, és a másodikban sem volt gól, tizenegyespárbaj döntötte el az Európa-bajnokság utolsó meccsét.
A büntetőknél olasz oldalról Belotti és Jorginho rontott, az angoloktól Rashford, Sancho és Saka, Olaszország története során másodszor lett Európa-bajnok.
Európa-bajnokság, döntő
Olaszország–Anglia 2–1 (0–1) – tizenegyesek után
(Fotó: Getty Images)