A kéziválogatott szövetségi kapitánya: Kiestünk, de nincs szégyenkeznivalónk

Egy győzelemmel és két vereséggel kiesett a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság csoportkörében a férfi kézilabda-válogatott. Összeszedtük, hogyan értékelték a csapat tagjai az Izland elleni meccset és az Eb-szereplést.

Izland ellen két góllal kellett volna nyernie a magyar csapatnak, ez nem sikerült, eggyel kikapott, így két vereséggel és egy győzelemmel búcsúzott az Európa-bajnokságról.

„Annak ellenére, hogy kiestünk, nincs szégyenkeznivalónk.

Tudtuk, hogy mi vár ránk ezen a három mérkőzésen, és hogy egy Európa-bajnokságon nagyon kiegyenlített erőt képviselnek a csapatok. Nüanszokon múlt a továbbjutásunk vagy a jobb szereplésünk. Nem haragudhatunk senkire, együtt értük el a jó eredményeket, és együtt vagyunk most is keserűbbek. Amit elterveztünk, hogy a csapatot átalakítjuk, és egy fiatal együttest formálunk, elértük, és jó kézilabdát játszunk.

Elégedettek lehetünk az elmúlt két és fél évvel annak ellenére, hogy most kicsit keserű a szánk íze”

– értékelt Gulyás István szövetségi kapitány a Nemzeti Sportnak.

„A legnagyobb hibát az első mérkőzésen követtük el, valahogy a hollandokkal nem bírtunk, és utána élet-halál meccset játszottunk a portugálokkal és az izlandiakkal. Nehéz megmondani, hogy a hollandok ellen mi volt a hiba, mert visszafelé nem igazán nézünk, nincs is erre idő egy világversenyen. Mindhárom csoportmeccsen sokszor megvolt a lehetőségünk, hogy ellépjünk az ellenféltől, de eladtuk a labdát, kihagytuk a ziccert, és hasonló apróságok, amin elment ez az Európa-bajnokság számunkra”

– nyilatkozta Mikler Roland.

Bánhidi Bence arról beszélt, hogy a játékosok közül többen sem tudták elviselni a hazai pályával járó nyomást, majd így folytatta:

„Biztosan sokszor eszünkbe fog jutni az, hogy mikor lesz újra egy ilyen lehetőség. Nehéz most szavakat találni, kell egy kis idő, hogy fel tudjuk dolgozni. Itt volt az óriási sansz, és nem éltünk vele.”

Lékai Máté szerint azonban elég, hogy mindenki a nyomásról beszél, egyszerűen nyernie kellett volna a csapatnak:

„Most is bebizonyosodott, milyen erős az Európa-bajnokság, amelyen nüanszok döntenek. Volt olyan, hogy Bodó Ricsivel rávetődtünk a labdára, mégis valahogy becsúszott közénk az izlandi szélső, nem akartuk elhinni.

Elég abból, hogy mindenki nyomásról beszél, egyszerűen csak győznünk kell, tök mindegy, hol és kivel játszunk. Nem lehet teher, ha húszezer hazai néző előtt kézilabdázol.”