Tojás

Bár elsősorban fehérjeforrásként tartjuk számon, nem hanyagolható el a tojás tápanyagtartalma sem. Egy darab fedezi a napi fehérjeszükségletünk 12 százalékát – számos esszenciális aminosavat tartalmaz. Van még benne zsír és szénhidrát is, és rengeteg vitamin: C, A, D, B és E is. Ásványi anyagokban gazdag: magnézium, cink, szelén, vas, foszfor, kálium és kalcium található benne. Bár évekig ijesztgettek mindenkit a koleszterinszint-emelkedéssel, amit a tojás okoz, jobb, ha mindenki tisztán látja, hogy heti 2-3 tojásos étkezéstől senkinek semmi baja nem fog esni, hiszen ilyen mennyiségben nem emeli a vérkoleszterint. (Az pedig, hogy milyen koleszterin is káros valójában, akár egy másik cikk témája is lehetne.) A lényeg tehát: együnk tojást, mert egészséges – és persze finom is!

Sonka

Egy dolgot nem árt tisztázni, pontosabban feleleveníteni, hisz általános iskolában már tanultuk: az ember zápfogai gumósak, ami mindenevő táplálkozásra utal. A mindenevő azt jelenti: húst is eszik. Ez nem jelenti viszont azt, hogy a húst is hússal eszi – ahogy a magyar férfiak legnagyobb része teszi. Megfelelő mennyiségben azonban a hús fontos fehérjeforrás, olyan aminosavakat tartalmaz, amelyeket növényi forrásból nem, vagy csak nagyon körülményesen és drágán vihetünk be a szervezetünkbe – ezért a legtöbb vega nem teszi. Így alakulnak ki a hiánybetegségek. A vörös hús, amiből a húsvéti sonka készül, ugyan nehezebben emészthető, mint a fehér (azaz a szárnyasoké és a halaké), ám ilyenkor egész nyugodtan fogyaszthatunk egy kicsivel többet belőle – csak gondoskodjunk a megfelelő köretről is hozzá. A húsok a B-vitamincsoport szinte összes tagját tartalmazzák, továbbá A- és D-vitamint. Ásványi anyagok közt jelentős a vas, a kálium, a nátrium és a cink. Ezen kívül fontos zsírforrás is – márpedig minden egyéb híreszteléssel ellentétben zsírra szükségünk van. Fontos: mivel a sonkák általában épp elég sósak, kerüljük a további sózást - és ez vonatkozik a zöldségekre meg a tojásra is!

Torma

A csípős ízű növény gyökerét reszelve fogyasztjuk, sokak szerint a húsvéti menü elengedhetetlen kelléke. Különösen hasznos így tavasszal: baktérium- és vírusölő hatással bír ugyanis. Fő hatóanyaga a mustárolaj, a glukonnaszturcin és a szinigrin, sok benne a kálium és a C-vitamin. Serkenti a veseműködést, vese-, és húgyúti és fertőzések, valamint bronchitis esetén is hasznos. A bélférgesség kiváló ellenszere, de erre ne gondoljunk evés közben.

Újhagyma

Nem az illatáért szeretjük, hanem azért, mert finom – és sok-sok C-vitamint tartalmaz! A tavaszi fáradtság igazi ellensége, ráadásul erősíti a bélflórát.

Medvehagyma

A legdivatosabb tavaszi növénynek enyhe fokhagymás íze van, ám nem hagy kellemetlen leheletet, és sokféleképp elkészíthető. Javítja az emésztést, vérnyomáscsökkentő, vérzsírcsökkentő hatású, és sok benne a C-vitamin. Cukorbetegek számára is hasznos a fogyasztása.

Retek

Sokan imádják, sokan nem, a népi bölcsesség pedig azt tartja róla: reggel méreg, délben étek, este orvosság. A jellegzetes ízű gyökérzöldség bővelkedik a C-vitaminban, segíti az epehólyag megfelelő ürülését és működését, máj- vagy epehólyag-gyulladás esetén gyorsítja a gyógyulást. A tormához hasonlóan a retekben is van mustárolaj, így a felsőlégutak betegségei esetén is jótékony. Roboráló hatása van, javítja az étvágyat. Létezik reteklé és retekszirup is: epe- illetve felső légúti panaszok esetén alkalmazzák.