Oly korban élünk mi e Földön, amely csak ritkán adatik meg a futball szerelmeseinek. Azok élhettek át hasonlót, akik látták játszani Puskást, Pelét vagy Maradonát: mi láthatjuk Messit. Egy kis szerencsével (és némi szervezéssel meg pénzzel) akár élőben is. Mi fogjuk mesélni az unokáinknak, milyen volt, amikor ötöt vágott BL-meccsen, amikor hat ellenfélen keresztül szambázott el az ötösig és végül berúgta, amikor egy meccs alatt kétszer emelte át ugyanúgy a kapus fölött a labdát.

Az ITV pompás érzékkel vetődött rá a Messi-témára év elején, s Fortuna kegyéből épp azon a napon jelentették be a dokumentumfilm elkészültét, amikor Messi rekordot döntött a Bajnokok Ligájában. Is. A Lionel Messi, World’s Greatest Player című, negyvenöt perces dokumentumfilm egy sor érdekességet tartalmaz. Archív felvételekről láthatjuk játszani a kis Bolhát – kisfiúként aztán tényleg nem volt nagyobb egy bolhánál -, majd a fiatal, csiszolatlanságában is zseniális Messit. A legmegdöbbentőbbek mégis azok a felvételek, amelyek párhuzamba állítják Messi egy-egy gólját Maradona egy-egy legendás találatával: a hasonlóság néha tényleg annyira kísérteties, mintha a felvételek manipulálva lennének. Pedig nincsenek.

Persze mindezzel még nem lehet érdekesség tenni egy háromnegyedórás filmet, így futballisták és edzők egész sora beszél Messihez fűződő viszonyáról, arról, mit gondolnak a játékos kvalitásairól – és persze elhangzik egy csomó sztori is. Hogy Messit egy szalvétán igazolta le a Barcelona, például, és a csapattársak eleinte azt hitték róla, hogy néma.

Természetesen megszólal maga az érintett is, és elmeséli például, hogy mit bán legjobban első BL-döntőjével kapcsolatban, kik azok, akik nélkül nem lenne ma az, aki. A filmben egyébként Messi maga a legbizarrabb: az embernek az az érzése, amikor figyeli, ahogy nyilatkozik, hogy neki tulajdonképpen fogalma sincs arról, mi ez a nagy felhajtás körülötte, hisz ő csak a dolgát teszi. És számára nem létezik más megoldás, csakis a legjobb.

Nem csak Barcelona- és Messi-fanoknak érdemes végignéznie a filmet, hiszen teljesen mindegy, kinek szurkol az ember, azt, hogy egy korszakos zseni tündöklésének lehetünk tanúi, klubszínektől függetlenül is értékelnünk ki. Egyetlen vonatkozó ember nem szólal meg csupán a dokumentumfilmben: Cristiano Ronaldo.