Mit egyél?

Elsőként is: oka van annak, hogy télen többet eszünk, ilyenkor a szervezetnek kicsit több kalóriára van szüksége. A lényeg azonban a kicsit kifejezésen van! Ráadásul nem mindegy, hogy miből eszünk kicsit többet. Lássuk, mivel segíthetjük szervezetünket, hogy egészségesebb maradjon!

Szükség van minőségi fehérjére, a szénhidrátmegvonás nem javasolt. Például egy nagyobb adag, vagy estére is beiktatott húsleves hússal és zöldségekkel, levesbetéttel kifejezetten ajánlatos.

Több kutatást is végeztek a témában, és megerősítették, amit a néphagyomány is állít: a húsleves gyógyír. Sokat tartalmaz egy aminosavból, a ciszteinből, amely védi például az orr nyálkahártyáját a vírusok behatolásától. A húslevesen (baromfihúson) kívül sok cisztein van a halban, szójában, gabonafélékben, sajtokban, túróban.

Jó hatásúak azok az élelmiszerek, melyek védik vagy helyreállítják a bélflóránkat, ugyanis az az állítás igaz a reklámokból, hogy immunrendszerünk nagy része odabenn van. Bátran válassz tehát reggelire, tízóraira élőflórás savanyított tejterméket (kefirt, joghurtot)!

Az sem mese, hogy a C-vitamin jót tesz: bár nem képes megelőzni a megfázást, náthát és influenzát, de az tuti, hogy aki nem eszik belőle eleget, az könnyebben betegszik meg és lassabban gyógyul. Ezért nyers zöldségek és gyümölcsök is szerepeljen az étlapodon, már csak azért is, mert számos más, a szervezet számára fontos vitamint tartalmaznak! A banán a téli depresszió, rosszkedv ellen is jó, segíti a szerotonintermelést.

Ugyanilyen kedvező hatása van (bár magas kalóriatartalma miatt nagyon mértékletesen kell fogyasztani) a csokoládénak, de csak akkor, ha minőségi étcsokoládét választunk. A tejcsokiban kevés, a fehércsokiban és az olcsó bevonómasszákban semennyi nincs azokból a flavonoidokból, melyek jó hatással vannak szellemi frissességünkre, kedvünkre.

Ettél már valaha zabkását? Ha még nem, akkor tudd meg, értékes összetevők vannak benne remek arányban, érdemes lenne kipróbálni. A zab tartalmaz A-, B1-, B2-, B6-, E- vitamint, a benne lévő biotin pedig enyhíti a bőr szárazságát és a hajhullást.

Az antioxidánsok is erősítik az immunrendszert: a kelkáposzta, a spenót, a brokkoli, a kelbimbó és a sárgarépa, illetve az egzotikusabbak közül a gránátalma, a fekete vagy a vörös áfonya fogyasztása ajánlott.

Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a téli hónapokban azért gyakoribb a megfázás, mert kevesebb D-vitaminhoz jutunk hozzá, hiszen nem süt eleget a nap, és mi magunk sem vagyunk olyan sokat a szabadban. Egyél tehát minél több halat, sok benne a D-vitamin!

Télen is szükség van a sok folyadékra, mert a fűtés szárít. A meleg levesek, a tea a közérzetet is javítják, a friss gyümölcs- és zöldséglevek pedig vitamintartalmuk miatt nagyon hasznosak.

Sport

Télen az átlagosnál is többet tunyulunk, tehát nagyon is szükség van a sportra. Ha szabadban edzel, akkor figyelj oda, hogy mínusz 10 fok alatt már veszélyes a sport, másrészt csökkentsd a terhelést, inkább többször kevesebbet mozogj, a túl intenzív igénybevétel ugyanis már nemhogy erősítené, inkább gyöngíti az immunrendszert!

Nagy hidegben nehezebb a test hőmérsékletét megfelelő szinten tartani, ez is stresszterhelés lehet a szervezet számára. Fagypont alatti sportolásnál mindenképpen orron át lélegezz, akkor a levegő jobban felmelegszik, mire a tüdőbe ér, és csökken a megfázás veszélye. Öltözz rétegesen, különösen ilyenkor fontos a profi sportruházat, hogy az izzadtságot elvezesse, a hőt megtartsa. Soha ne feledkezz meg a bemelegítésről! (A téli futásról szóló cikkünket itt találod.)

Ha nincs kedved kimozdulni, sportolj fedett helyen, a rendszerességen van a hangsúly, nem a mennyiségen!

Tippek otthonra, munkahelyre

Az alább olvasható tanácsok egy részét biztos hallottad már, de biztosan lesz néhány újdonság is közöttük.

1. A párás, hideg időt imádják a kórokozók, remekül elvannak a levegőben, fertőzőképesen. Ha teheted, kerüld a zsúfolt, zárt helyeket, szórakozóhelyeket!

2. Másokat védünk vele, ha kezet mosunk tüsszentés után, és nem fogdosunk össze tárgyakat. Magadat pedig akkor véded, ha gyakran mosol kezet: étkezés előtt, vécéhasználat előtt és után, tömegközlekedési eszközön való utazás és bankautomata használat után, illetve amint hazaérsz. Ráadásul szappannal, méghozzá úgy, hogy az fel is habosodjon a kezeden. Ha nem otthon vagy, akkor vagy meleg levegős kézszárítót használj, vagy papírtörlőt, ha egyik sincs, inkább vizes kézzel távozz, mert a közös törülközőt a baktériumok nagyon szeretik.

3. Hányszor takarítottad már le eddig a billentyűzetedet, telefonodat, egeredet? Ha rajtad kívül más is hozzányúl, akkor jó tudni, ezeken a felületeken több kórokozó van, mint a vécében. Használj erre a célra fertőtlenítős kendőt!

4. Ha egy kolléga beteg a környezetedben, akkor igyekezz meggyőzni, hogy menjen haza! Nemcsak magának tesz jót vele (mert hamarabb meggyógyul), hanem téged is megkímél a fertőzéstől.

5. Kerüld (ha teheted) a stresszt! Az állandó, fojtogató stressz gyengíti az immunrendszert, hajlamosabbá tesz a fertőzésekre.

6. Ha van rá lehetőséged, rézkilincset szereltess az ajtókra! Vörösréz felületen ugyanis hamar elpusztulnak a vírusok. Például az influenzavírusok 75 százaléka egy órán belül, hat óra után pedig szinte kivétel nélkül minden vírus elpusztul rézfelületen, míg acélon vagy alumíniumon vígan elélnek 24 órát is.

7. Bár megfázásnak hívják, a téli betegségeket is vírusok, baktériumok okozzák. Önmagában a hidegtől nem lehet megfázni, ha nincs kórokozó, mely kihasználná a kínálkozó alkalmat, akkor az ember fia egészséges marad.

De mi is ez a kínálkozó alkalom a hideggel? Amikor egy vírus megtámadja az orrunkban a nyálkahártya úgynevezett csillószőrös hengerhám-sejtjét, akkor az egy különleges anyagot, úgynevezett interferont termel. Ez akadályozza meg, hogy a szomszédos sejteket is megtámadják a vírusok. Ám az interferon a hűvös nyálkahártyán (tehát a kinti hidegben) elveszíti hatásosságát, így a náthát okozó vírusok ott vígan szaporodásnak indulnak, sorra támadják meg a nyálkahártya szomszédos sejtjeit. Ennek hatására az orrunk belsejében lévő csillószőrök megbénulnak, ledermednek, a felgyülemlő orrváladék nem tud távozni a szervezetből, remek táptalajt készítve akár a baktériumoknak is. Ezért „fázunk meg” hidegben, nem csupán a hűvösség miatt!

Véd vagy nem véd?

Végül nagyon fontos megjegyezni: a fentiek erősítik ugyan az immunrendszert, de nem védenek a fertőzéstől. Ha vírusok, baktériumok jutnak a szervezetünkbe, akkor szaporodni kezdenek.

Akinek erősebb az immunrendszere, gyorsabban legyőzi a kórt, ám ő is tovább fertőzheti a családtagjait: megbetegíti a szerelmét, a szüleit, kis- és nagy gyermekét. Nátha esetében ez nem olyan katasztrófa, megszoktuk, hogy beleesünk néha. Ám az influenza nem játék: sosem tudni előre, kinél alakul ki súlyos, akár halálos szövődménye – Magyarországon is volt egészséges fiatalember az áldozatok között. Sportolt, egészséges életet élt, mégis órákon belül tönkretette a tüdejét a vírus.

Influenza ellen egyetlen bizonyított védekezési módszer van, a védőoltás. Minden más csak a lefolyást enyhítheti; ám a fertőzést továbbadhatja az erős immunrendszerű ember is. Az oltott ember viszont zsákutca a vírus számára, így ő a környezetét is védi. És ez elég férfias dolog, nem?

Tovább a:
Legfrissebb cikkekhez
Rovat többi cikkéhez
Mérj megelőző csapást az influenzára! – Hightech védekezés a vírusok ellen