Elöljáróban gyorsan le is szögezném, hogy aki LeBron Jamesről vár egy rövid, ajnározó ódát, az csalódni fog. Nem a Miami sztárja nyerte a Player sportrovatának szerkesztősége által kiírt nem hivatalos Jordan-versenyt. Hogy miért? Jogos a kérdés, hiszen a legtöbb szakember és szurkoló szerint talán ő jelenleg a legjobb kosaras az NBA-ben, vagyis mondhatjuk, az egész világon. James a legtöbb szűrőn átcsúszik, ami a jordanséget illeti, de akad néhány ismérv, amiben igen távol áll a Chicago egykori játékosától: az elegancia, vagy nevezzük kecsességnek, a szerénység és a higgadtság. LeBron bivalyerős, posztján gyakorlatilag tarthatatlan, hisz vagy erősebb, vagy gyorsabb emberénél, a legtöbb egy-egyezésnél úgynevezett mismatch (magasság és/vagy erőfölény) alakul ki. Éppen ez az, ami miatt ő nálam kihullik, hiszen Jordan sohasem erőből oldotta meg az elé tornyosuló feladatokat. Ráadásul momentán épp hattal kevesebb bajnoki címe van Jamesnek - tehát nulla –, pedig tavaly egy világválogatottal (Miami Heat) indult neki a bajnokságnak.

A 198 centis Michael Jeffrey Jordan tizenöt idény húzott le a világ legerősebb kosárlabda bajnokságában, a National Basketball Associationben, vagyis az NBA-ben. Ezidőtájt hat bajnoki aranygyűrűt harácsolt össze, és úgy lett harminc pont feletti (30.1) a karrierátlaga, hogy az utolsó két év washingtoni örömjátékot is beleszámítjuk, amit három esztendő pihenő után ejtett meg. De Jordan legalább egy - de inkább több - külön cikket megérne, aligha lesz például mostanában olyan spíler, aki a harmadik NBA-évében meccsenként 37.1 pontot dobjon...

De ahhoz, hogy valakit összehasonlítsunk vele, nem elég számolatlanul dobálni a kosarakat, mivel MJ hátul is a legjobbak közé tartozott - kilencszer került be az All-Védekező első csapatba és egyszer Az év védekező játékosa is volt, méghozzá '88-ban, amikor kereken 35 pontot átlagolt.
A vele épp egyforma magas Kobe Bryant például közel került ezekhez a mutatókhoz, hiszen ő már most kilencszer bekerült a legjobb védők csapatába, van öt bajnoki címe és kétszer pontkirály is volt. A Los Angeles Lakers sztárja védekezésben és támadásban is megközelíti Jordant, olimpia bajnoki aranya is van, sőt, egy mutatóban meg is előzi a Bulls egykori csillagát: 81 pont a karriercsúcsa, szemben Jordan 69-ével. Bryant egy az egyben szinte megfoghatatlan, ha jó napja van, bárkit átdob, legutóbb az All-Star Gálán alázta meg Kelet legjobbjait. Arról nem beszélve, hogy a Lakers hátvédje az úgynevezett fadeaway dobásban legalább olyan jó, mint anno Michael volt, aki gyakorlatilag tökélyre fejlesztette a mozdulatsort. A most futó csonka szezonban (a cikk írásának pillanatában) 28.9 pontos átlaggal a legjobb dobó az NBA-ben. Ám Kobe sem mai gyerek már, 33 évesen ugyan még a jelen, de már semmiképp sem a jövő embere.

Russell Westbrook és Derrick Rose viszont mindenképp a jövő legnagyobb sztárjai lesznek, sőt posztjukon már most is a legjobbak, de mivel Jordan nem irányító volt, a két rugólábú atlétát is kipöcköltem a versenyből.
Dwyane Wade személyes nagy kedvencem, és ő Jordanhez és Bryanthez hasonlóan shooting guard, vagyis dobóhátvéd. Egy az egyben nemigen van nála jobb manapság a parketten, a Heat zsenije pontjai jó részét betörésekből szerzi, kevesen tudják úgy megbontani a védelmet, mint ő, az első két-három lépése követhetetlenül gyors. Lepattanózásban és stealben, vagyis labdalopásban viszont messze elmarad a jó öreg 23-astól, de a hárompontos vonalon túlról is lenne hova fejlődnie a Miami 193 centiméter magas olimpiai bajnokának. Jamesszel ellentétben neki legalább már van egy aranygyűrűje, ráadásul abban a döntőben mérkőzésenként 34,7 pontot szerzett átlagban, amivel természetesen ő lett a finálé MVP-je (Legértékesebb játékos).

A jelen legnagyobb ígérete a még mindig csak 23 éves Kevin Durant. Az előző két kiírás pontkirálya a maga 206 centijével kiscsatárnak (small forward) számít, ám épp ez az, amitől kicsit több, mint a többi "versenyző" - Durant ezzel a magassággal simán játszik hátvédet is, de ha nagyon muszáj, a palánk alatt  is verekszik, bár a méretéhez társuló 107 kiló ott elvileg meglehetősen kevés. Csakhogy az Oklahoma játékosának karfesztávja, rugói és hihetetlen vajkeze által bármilyen kiélezett helyzetet képes megoldani. Elegáns, higgadt és szerény. Nem James.
Pedig újoncként húsz pont felett dobott átlagban (20.3), két év múlva már 30.1-el nyerte meg a legjobb dobók versenyét, lenne mire döngetnie a mellét. De vannak még más döbbenetes adatok is a Thunder dobógépéről: 46,7%-os a mezőnyátlaga. Nem idén, összesen! Ez már-már jordani magasság. A 6 láb, 9 incses magasság ellenére kintről is pazarul dob, 36%-os pontossággal 498 darabot rakott a helyére öt és fél szezon alatt (március 5-i adat), Jordan összesen 581-et, és mellesleg 87,7 százalékkal hajigálja be a büntetőket.

Az Oklahoma City Thunder jelen állás szerint a liga második legjobb brigádja, tehát a Kevin gyerek nem kutyaütők között szórja meg az ellent és emelkedik ki, nyilvánvalóan az aranygyűrűre gyúr. Huszonegy évesen nemzeti színekben is villantott, 2010-ben nyert egy világbajnoki címet - ő lett a torna MVP-je, a döntőben 28 pontot hintet, egyébként 22.8 pontot átlagolt. A Team USA történetében még senki sem dobott annyi kosarat világbajnokságon (205), és egy vb-meccsen (38), mint Kevin Durant. És idén még olimpiai bajnok is lesz.
Nálunk ő a jelen Jordanje.