Amerikai kutatók úgy vélik, a földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – mégpedig azért, mert a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket Nyugat-Ausztráliában fedeztek fel még évekkel ezelőtt.
Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket
- vagy csak a mikrofosszíliák alakjával,
- vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani,
a kettővel egyszerre viszont sosem. John Valley, az amerikai Wisconsin-Madison Egyetem professzora szerint ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére – a nyugat-ausztráliai lehet az első olyan lelet, amely morfológiai és kémiai bizonyítékkal is szolgál.
A kutatók tizenegyféle mikrobát azonosítottak a kőzetben. A mikroorganizmusok mindegyike jellegzetes hengeres, illetve kígyószerű formában maradt fenn. A beazonosított baktériumok egy része mára kihalt, másik részük nagyon hasonlít ma élő társaira.
A kőzetleletet még 1982-ben fedezték fel egy nyugat-ausztráliai lelőhelyen. Azóta két tanulmány is megjelent a benne rejlő mikrofosszíliákról: az első 1993-ban, a másik 2002-ben. A kritikusok azonban mindvégig kitartottak amellett, hogy a kutatók nem az élet jeleire bukkantak, csupán élőlényekre emlékeztető furcsa ásványokra.
Valley és kollégái egy évtizeden át dolgoztak egy olyan technológia kifejlesztésén, amely lehetővé tette a mikrofosszíliák roncsolás nélküli alapos vizsgálatát. A szakemberek a mikrofosszíliák szénizotóparányainak vizsgálata révén bizonyították, hogy kétség kívül mikroorganizmusokról van szó. A mikrobák egy része valószínűleg a Nap révén termelt energiát, míg másik részük metánt fogyasztott, amely a Föld korai atmoszférájának jelentős részét alkotta az oxigén előtt. Minden jel arra utal tehát, hogy ez egy jól fejlett mikrobiális közösség volt.
William Schopf, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i tagintézményének (UCLA) professzora szerint az, hogy ennyiféle mikroorganizmus létezett 3,5 milliárd évvel ezelőtt, egyrészt azt mutatja, hogy
„az életnek az eddig véltnél jóval korábban kellett kialakulnia, másrészt megerősíti, hogy a primitív életformák könnyen létre jönnek, és nem jelent számukra nagy kihívást, hogy jóval fejlettebb mikroorganizmusokká alakuljanak”.
A kutatók reményei szerint az általuk kifejlesztett technikát a jövőben más mikrofosszíliák, talán még a Földön túli kozmikus objektumokról származó leletek vizsgálatára is használni fogják.
Ez is érdekelhet:
Van némi esély rá, hogy van élet a nemrég felfedezett Föld-szerű bolygókon
Még így sem túl sok, de azért így már reménykedni lehet.
(forrás: Science Mag, MTI, BBC)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
