A jövő megérkezett Budapestre

Szeretnél látni trolivezetéken mászkáló embereket? A gondolataiddal kommunikálni másokkal? Megfogni a saját hangodat? Ha a válasz igen (és persze, hogy igen), akkor érdemes lenne ellátogatnod mostanában a CAPA Kortárs Fotográfiai Központba, de az álladat inkább hagyd otthon, ha nem akarod, hogy baja essen.

A technológiai fejlődésnek volt már néhány nagy gurítása az elmúlt száz-százötven évben, úgy mint autó, tévé, holdra szállás meg internet felülöltős mosógép, de azzal azért kevesen vitatkoznának, hogy ami az elmúlt években tech fronton zajlik, az egy minden eddiginél izgalmasabb korszakot vetít előre. Kiterjesztett valóság, virtuális valóság, mozgásérzékelős valóság... a technológiák, amelyek a sci-fi írók egész generációjának biztosítottak kiapadhatatlan ihletforrást, egyszer csak itt dörömbölnek az ajtónkon, és alig várják, hogy felforgathassák a világot.

Bánhatja, aki az elmúlt években pattintott követ farigcsált egy sötét barlang mélyén, hiszen kis híján lemaradt egy olyan korszakról, amit egyszer majd ezeknek az új technológiáknak a hőskoraként emlegetnek majd. Tudod, arról a korról, amikor a modern technológia még nem csak kizárólag a nagyvállalatok privilégiuma volt, hanem azoké a bátor úttörőké is, akik (néhány évtized múlva visszatekintve) nevetségesen alacsony költségvetésből dolgozták ki azokat az ötleteket, amelyek megágyaztak az új technológiák elterjedésének.

Kinect Wings, vagyis a Tiny Wings mozgásérzékelős változata. Nyomokban legót is tartalmaz.

Ma, amikor még azt sem tudhatjuk biztosan, hogy például a Google Glass evolúciós lépcsőfok-e, vagy csak egy izgalmas zsákutca, persze nehéz megjósolni, hogy a néha egészen kezdetleges ötletek közül melyik lesz az, amelyik majd forradalmat csinál, de az biztos, hogy a jövőben majd úttörőként emlegetett megoldások közül ezekben a napokban (egész pontosan november 17-től március 1-ig) több is ott sorakozik a CAPA Központ kiállítótermeiben.

A legtöbben természetesen nem emiatt fognak ellátogatni a Kép és képtelenség kiállításra, sokkal inkább a Google Glass vagy az Oculus Rift (esetleg a Kinect, a Playstation Move vagy a Leap Motion) miatt. Magyarországon egészen egyedülálló, hogy ezek a ma még viszonylag kevéssé elterjedt, sokszor nehezen hozzáférhető cuccok egy helyen kipróbálhatóak, és külön öröm, hogy a látogatók rögtön a legújabb technológiákat ismerhetik meg: egy évvel ezelőtt mi még a két kezünket összetettük, hogy találtunk Budapesten olyan helyet, ahol kipróbálhattuk az Oculus Rift első verzióját, a CAPA Központban pedig rögtön három jött velünk szembe, ráadásul a legújabb, SDK 2-es verzióból.

A szervezők ugyanakkor nem érték be annyival, hogy bemutassák a látogatóknak a legújabb technológiákat, de rögtön tovább is mentek egy lépéssel: a gyári eszközök és a velük érkező (jellemzően játék) programok mellett olyan hackelt eszközöket is bemutatnak, amelyeknél az alkotói fantázia túllépett a gyártók által eredetileg elképzelt határokon.

Van itt például olyan szemüveg, amely a Wii szenzorait használva lehetőséget ad nekünk, hogy szó szerint a dolgok mögé nézzünk egy virtuális 3D-s térben, vagy olyan hackelt Layar-eszköz, amely a mobiltelefonunk kameráját használva különböző futurisztikus tárgyakkal egészíti ki a valóságot.

Egy hackelt Google Glass, amellyel a nagyobb kijelzőnek köszönhetően egészen kényelmesen nézhetünk filmeket

Bár a hackelt eszközök gyakorlati haszna elsőre nem mindig kézenfekvő, a "harmadik fél" bevonása kulcsfontosságú lépés a technológia fejlődésében  gondoljunk csak bele, hol tartana ma a számítástechnika, ha annak idején nem jut valakinek az eszébe, hogy egy egyszerű potméter kontrollerként is használható, hogy a radar képernyőjén játszani is lehet, vagy hogy a tévéknél alkalmazott katódsugárcsöves technológiát a számítógépeknél is fel lehetne használni (bármilyen meglepő, volt idő, amikor a számítógépeknek egyáltalán nem volt monitora).

A kiállítás egyik pozitív tapasztalata, hogy a magyar tervezők még mindig nagyon kreatívak tudnak lenni, ha számítástechnikáról van szó, és a Kitchen Budapest támogatásának köszönhetően a jó ötletek egészen profi színvonalon valósulhatnak meg. Itt van például a Leap Motion-szenzoron alapuló Pinchi, amellyel a felvett hangot (vagyis akár a saját hangunkat) foghatjuk meg és alakíthatjuk tetszés szerint. Én nem éreztem magamat teljesen Tom Cruise-nak, de az elképzelés valami hasonló.

Egyelőre nem teljesen így, de a koncepció hasonló

Nagyon ígéretesnek tűnik az a Playstation Eye-ra épülő fejlesztés is, amellyel különböző maszkokat próbálhatunk fel virtuálisan, QR-kódot tartalmazó fejpántok segítségével. Ma még talán csak jó poén, de a technológia csiszolódásával akár az online vásárlást fenekestül felforgató innováció is kisülhet belőle.

És akkor még nem is említettem a Youniverse-csapat alkotását, a Szavak súlyát, amelyben egy Oculus Riftet kötöttek össze egy Emotiv Epoc agyszenzorral (igen, igen, agyszenzorral), így a két résztvevő szavak nélkül kommunikálhat egymással.

Bár rajtam éppen nincsen semmilyen agyszenzor, azt pontosan tudom, hogy mi jár most a fejedben. A válasz: 1065, Nagymező utca 8., tizenegytől este hétig. Kétezer forintot vigyél magaddal, és nem fogod megbánni.

Mi a Layar? - High-tech gyorstalpaló kezdő geekeknek

Google Glass: a Google Glass gyakorlatilag egy szemüvegkeretbe épített okostelefon, amelyben a telefon képernyőjét a lencse helyén elhelyezett kijelző helyettesíti. Ennek a megoldásnak köszönhetően az információk közvetlenül a szemed előtt, a "valóságra" kivetítve jelennek meg, létrehozva az ún. kiterjesztett valóságot. Bár a Google Glass jelenleg még fejlesztés alatt áll, a végleges verzió elvileg mindent tudni fog, amit egy okostelefon, vagyis csinálhatunk vele képeket, netezhetünk, facebookozhatunk, de akár filmeket vagy videókat is nézhetünk rajta. Bővebben itt és itt.

Oculus Rift: egy virtuális valóság-szemüveg, amelyben magad körül, 3D-ben láthatod mindazt, amit eddig csak a monitoron. Hogy miben tud többet a korábbi VV-szemüvegeknél? Abban, hogy ez tényleg működik: a full HD-felbontásnak köszönhetően (ami valószínűleg tovább fog nőni) a látvány egészen valóságosnak hat, a 110 fokos látószögnek hála nem érzed úgy, mintha egy ablakon keresztül nézelődnél, emellett pedig érzékeli a fejmozgásodat, alig okoz mozgásbetegséget, ráadásul könnyű is. A Google Glass-hez hasonlóan egyelőre szintén fejlesztés alatt áll - a harmadik, SDK 2 néven futó fejlesztői változatot tavasszal mutatták be, de könnyen elképzelhető, hogy jövőre a végleges változat is bemutatkozik végre. Az első verzióval készült tesztünket itt olvashatod.

Kiterjesztett valóság: Röviden és tömören: a valódi valóság és a digitális valóság találkozása. Nagyon tág fogalom, hiszen magában foglalja az amerikai vadászpilóták sisakrostélyára kivetített repülési információkat, a Layar alkalmazás által a magazinokban érzékelt rejtett kódokat, és a Google Glass által a Blaha és a Rákóczi út kereszteződésére odarajzolt zombikat is, amik futásra ösztönzik a tohonya geeket. A virtuális valósággal szemben a kiterjesztett valóság nem egy teljesen új digitális világot hoz létre, hanem a valóságra vetíti rá a fizikailag nem létező dolgokat.

Leap Motion: egy mozgásérzékelős rendszer, amelynek segítségével pusztán a kézmozdulatainkkal irányíthatjuk a számítógépes programokat és játékokat. Gyakorlatilag az egeret helyettesíti.

Layar: iOS-hez és Androidhoz készült kiterjesztett valóság-alkalmazás, amely a telefon kamerája segítségével szolgáltat plusz információkat nagyjából mindenről, ami körbevesz minket, közeli éttermektől kezdve buszmegállókon keresztül a divatmagazinban talált menő ruháig. Hogy konkrét példát is mondjunk: egy moziplakátra irányítva a kamerát azonnal megnézheted a trailert és lefoglalhatod a jegyeket is a filmre. Nem véletlenül nevezik valóságböngészőnek is.

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon