Az izzó kelő szuperhold.
A Hold nem tökéletes körben kering a Föld körül, így fordulhat elő az, hogy olykor az átlagosnál nagyobbnak és fényesebbnek tűnhet. És így volt ez augusztus első napjaiban is, amikor a telihold fázis az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebb eső pontján következett be – ezt az együttállást szuperholdként nevezik a köznyelvben.
A Hold földtávolban (apogeum) kábé 405 ezer kilométerre, míg földközelben (perigeum) 356 ezer kilométer távol van a Földtől, emiatt a látszólagos mérete nagyjából 14%-kal, a fényessége 30%-kal nő meg a legkisebb értékhez képest, az átlagos holdtölte esetében pedig a Hold nagysága látszólag 7%-kal nő meg, míg fényessége 16%-kal erősebb.
Beinrohr László pedig meg is örökítette a nagyobb és fényesebb kelő teliholdat, ami fotóin világító/izzó óriásgömbként a kúszott fel az égboltra a Gellért-hegynél:
(Forrás, fotó: Eternipix / Beinrohr László)
Ez is érdekelhet:
Az elsüllyedt tengeralattjáró katasztrófája után a Vénuszra vinne embert az OceanGate
Kétségtelenül ambíciózus terv, bár a referencia nem túl meggyőző.
Felfedeztek egy különös égitestet, ami felülírja az összes eddigi elméletet
A Földtől 15 ezer fényévre.
Így fog kinézni, amikor belénk ütközik a 396 000 km/órás sebességgel közeledő Androméda-galaxis
Fotókon a frontális kozmikus karambol, amilyen a Tejútrendszerre is vár.
