A Curiosity marsjáró tizenkét éve rója a vörös bolygó kietlen részeit, ezúttal pedig egy újabb nagy kalandra készül. A rover a Gediz Vallis-völgyből indul útnak, hogy közelebbről is szemügyre vegye a Sharp-hegy egy alig ismert részét.
Az egy hónaposra belőtt misszió célpontja egy különleges régió, amelynek a felszíne pókhálósnak tűnik a bolygó körül keringő űrszondák felvételei alapján.
A jelenség hátterében az állhat, hogy a hegyről lefolyó egykori marsi víz ásványi anyagai rárakódhattak a sziklák repedéseire, majd megkeményedhettek.
Aztán a légkör koptatta a felszín eme részét, így a repedésekben megbúvó ásványi anyagok idővel felfedték magukat.
Mivel a képződmény létrejötte egy olyan korba mutat vissza, amikor még a bolygón víz és élet lehetett, ezért a Curiosity az ősi élet kialakulásának mikéntjei után kutat a Marson.
Kirsten Siebach, a houstoni Rice Egyetem kutatója úgy véli, hogy az ásványok a melegebb régiókban kristálysodtak ki a felszín alatt, majd sós víz folyhatott át rajtuk. A kutató szerint a Földön egykor élt mikrobák egy ilyen környezetet képesek lettek volna túlélni.
Ezek is érdekelhetnek:
(Forrás: IFLScience, HVG)