A nagyenergiás atommagütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható úgynevezett Lévy-sétaként – bizonyították be az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fizikusai legújabb tanulmányukban.
A Paul Lévy matematikus után Lévy-sétának nevezett jelenség a véletlen bolyongásnak egy fajtája, amely a természetben rengeteg különféle esetben előfordul, ragadozó állatok élelemkeresésétől kezdve közgazdasági, mikrobiológiai, kémiai folyamatokon át az éghajlatváltozásig.
Az ELTE fizikusainak új kutatása szerint a nagyenergiás atommagütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ami megerősíti a jelenség interdiszciplináris jellegét.
„Szimulációkon alapuló vizsgálataink megmutatták, hogy ha a részecskék útját követjük, akkor a lépések hossza és a végső elhelyezkedések eloszlása megfelel a Lévy-séta matematikájának"
– összegzi a közleményben az eredményeket Kincses Dániel, az ELTE posztdoktori kutatója.
A közlemény szerint a Nature Portfolio Communications Physics című folyóiratában megjelent publikációjuk összegzi, amit az ELTE kutatói több nagy kísérletben is megfigyeltek az elmúlt években.
Az elméleti modelleken alapuló numerikus szimulációkat alkalmazó vizsgálat eredménye jó egyezést mutat az ELTE csoportjának azon mérési eredményeivel is, amelyeket a kutatók az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) részecskegyorsítóinak több kísérleténél is elértek.
Ezek szerint az ütközésekből keletkezett részecskék pozícióinak eloszlása nem írható le normális (Gauss) eloszlással, hanem lassan lecsengő, úgynevezett Lévy-stabil eloszlásokat követ.
„Ez azt is jelenti, hogy hasonló a folyamatok dinamikája ahhoz, amit sok más tudományterületen megfigyelhetünk, a biológiától a földtudományon át a közgazdaságig – fűzte hozzá Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára.
Ezek is érdekelhetnek:
Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?
Néha a legegyszerűbb kérdések vezetnek a legérdekesebb válaszokhoz, de vajon te mennyire vagy képben?
Így néz ki a Föld 6 milliárd kilométeres távolságból
Ez a bolygónkról lőtt egyik legikonikusabb fotó.
Egy aszteroida 55 ezer km/órás sebességgel csapódott a Holdba, percek alatt gigantikus kanyonokat vájva
Brutális erők alakították a Hold felszínét.
(Forrás: Nature, MTI)
