Az ugye a hét egyik legnagyobb csillagászati mutatványa volt, hogy rádióteleszkópok segítségével sikerült foszfint találni a Vénusz légkörében.

A foszfin egy szervetlen foszformolekula, amely akár arra is utalhat, hogy mikrobák élhetnek a szomszédbolygó légkörében, ugyanis

Hogy valamiféle élet hozhatta létre a foszfint a szomszédbolygó légkörében, azt közben egy magyar csillagász is megerősítette.

De az oroszok sem ültek a babérjaikon, hanem észbe kaptak, hogy ha a Vénuszon bármi ember számára használható vagy értékes dolog van, akkor az őket illeti. Merthogy ők szálltak le ott először, pontosabban egyedül, ami az űrverseny világában szerintük azt jelenti, amit a körbepisilés az anyatermészetben.

Orosz felebarátaink így képzelik el a Vénuszt

Tudniillik a szovjetek voltak az egyetlenek, akiknek sikerült már űrszondát eljuttatniuk a bolygó felszínére: a Venyera-program keretében

Két óra nem tűnik sok időnek, főleg, ha belegondolunk, mekkora költségekkel járt a hidegháború aranykorában egy ilyen volumenű program, de a Venyera-projekt következtében így is sok fontos mérési eredmény került a kezünkbe.

A Venyera–13 húzta eddig a legtovább a Vénuszon, összesen 127 percig

Például a talaj, a légkör és a felhőzet összetétele, hőmérsékleti adatok vagy megvilágítási viszonyok; de sikerült elektromos kisüléseket is észlelni – és az azokat kísérő hangjelenségeket rögzíteni –, valamint meghatározni néhány aktív vulkán pontos helyzetét.

Hát, ennek a napnak is eljött az ideje. De tényleg, mi lesz itt, ha egyszer intergalaktikus hódításba kezdünk?

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.