Brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek műholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat.

A Cambridge-i Egyetem és a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei az európai Sentinel-2 műholdpáros segítségével, valamint terepen végzett vizsgálatokkal térképezték fel két antarktiszi nyáron át a kontinens északnyugati részén elnyúló Antarktiszi-félszigetet. Eredményeik szerint az algavirágzás a térség nyugati részére koncentrálódik.

A mikroszkopikus algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente.

A kutatók szerint ugyanakkor a valós számadatok ennél magasabbak, mivel a Sentinel–2 rendszerrel csak a zöld színű algákat lehet észlelni, a vöröseket és narancssárgákat nem.

Az antarktiszi algavirágzást az 1950-es és 1960-as években indított expedíciók során jegyezték fel először.  A szakemberek szerint ezek a fotoszintetizáló organizmusok fontos szerepet játszanak a légkörben lévő szén-dioxid elnyelésében, valamint a tápanyagok körforgásában a bolygó egyik legtávolabbi vidékén.

„Ha változás áll be az algaközösségekben, az hatással lesz a tápláléklánc magasabb szintjeire is”

– magyarázta Matt Davey, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Az ökológus hozzátette: bár globálisan nézve ezek a számadatok eltörpülnek, az Antarktisz tekintetében nagy jelentőségűek.

Az algáknak folyékony vízre van szükségük az életben maradáshoz, ami azt jelenti, hogy az éppen fagypont fölötti havas környezet a legmegfelelőbb a számukra. Az algavirágzást jelentősen befolyásolja a fókák, a pingvinek és egyéb antarktiszi madarak közelsége is, mivel azok ürüléke egyebek között fontos nitrogénforrásként szolgál az algák számára.

A kutatókat jelenleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy miként befolyásolja az algavirágzást az Antarktisz melegedése. A félszigeten gyorsan emelkedett a hőmérséklet a 20. század második felében és az éghajlati modellek szerint ez a trend tovább folytatódik a következő évtizedekben.

Az alacsonyan fekvő szigetek algamezőinek nagy része eltűnhet, ha a túlélésükhöz szükséges hó nem lesz többé. Ugyanakkor valószínűleg új élőhelyek nyílnak meg a kontinens beljebb fekvő területein: a déli részeken és a magaslatokon.

Ez is érdekelhet:

Ősi főzőedényekben talált állati zsírokból olvastak ki egy múltbeli éghajlati eseményt

A szakembereknek most először sikerült „kiolvasniuk” egy múltbeli éghajlati eseményt állati zsírok összetevőiből.

(forrás: The Guardian, BBC, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

A mesterséges intelligenciával az otthoni wifid is megtáltosodik

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

További cikkeink a témában
Magyar lakásba magyar bútort – és ne is akármilyet, minőségit!
Hirdetés