Több mint százhúsz éve adták át a maga idejében egyedülálló mérnöki bravúrnak számító Erzsébet hidat.

Napra pontosan 121 éve, azaz 1903. október 10-én adták át a forgalomnak Budapest egyik legismertebb dunai hídját, az Erzsébet hidat. A kezdetben az Eskü téri híd nevet viselő átkelő kiviteli tervét Czekelius Aurél magyar hídépítő mérnök készítette Kherndl Antal műegyetemi tanár statikai elméletei alapján.

A teljes képekért és a nagyobb felbontásért kattints a fotókra!

Az építkezés 1897-ben indult, és 1903-ra fejeződött be. A híd össztömege 11 170 tonna volt, és a maga idejében egyedülálló mérnöki bravúrnak számított, mivel egyetlen, 290 méter hosszú nyílással ívelt át a Dunán.

Az Erzsébet híd 1903-ban

Budapest lakossága nagy lelkesedéssel vette birtokba az új hidat, ám az építési költségekhez (12,4 millió korona) közvetlenül hozzájáruló polgárok nehezményezték, hogy hídpénzt kellett fizetniük az átkelésért. A két hídfőnél kialakított vámépületekben két krajcár összegű díjat szedtek, ami a kortársak szerint visszavetette a forgalmat. A hídpénzt végül az 1918-as őszirózsás forradalom során törölték el.

Az Erzsébet híd volt az első, amely villamosvonalat is biztosított a Duna két partja között, bár a villamosforgalom csak több mint egy évtizeddel a híd megnyitása után, 1914. augusztus 14-én indult el.

A második világháborúban, 1945. január 18-án a visszavonuló német csapatok a Lánchíddal és a Margit híd még épen maradt budai szakaszával együtt felrobbantották az Erzsébet hidat is:

A teljes képekért és a nagyobb felbontásért kattints a fotókra!

Az újjáépítés során az eredeti vámépületeket lebontották, és a híd immár kábelhídként született újjá, megőrizve a korábbi kontúrokat. Az új szerkezet szélesebb lett: közel tíz méterrel bővült, miközben a felhasznált acélmennyiség a felére csökkent, így a híd súlya már csak 6300 tonna – ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja.

A teljes képekért és a nagyobb felbontásért kattints a fotókra!

Az újjáépített Erzsébet hidat 1964. november 21-én adták át a forgalomnak, a megnyitón több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat. Az eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.

Az új híd eredetileg két forgalmi sávval rendelkezett irányonként, kétoldalt gyalogos járdákkal és a középső részen villamossínekkel. A villamosok azonban hamar problémákat okoztak, a híd lemezei megrepedtek, ezért a 2-es metró megépítése után, 1973-tól a villamosközlekedést megszüntették, majd 1975-ben a síneket is eltávolították. A híd azóta többször is felújításon esett át: 1985-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1997-ben, 1998-ban, 2001-ben, 2009-ben, valamint legutóbb 2018 és 2020 között.

(Forrás: Múlt-kor, MTI, Wikipédia, fotó: Fortepan / Schoch Frigyes, Plohn József, Tarbay Júlia, Kramer István dr, Giltán Tivadar, Uvaterv, Bambi, N Kósa Judit, Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége, Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich-Agnes Hirschi, Wikimédia, Norbert Aepli)

Ez is érdekelhet:

Ez volt Budapest történetének legpusztítóbb árvize

A pesti házak felét elpusztította az árvíz, amely hatalmas anyagi károkat okozott, és 153 ember életét követelte.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Van egy szó, amit a világ szinte minden nyelvén hasonlóan értenek és használnak

Erre a tíz egyszerű kérdésre iskolásként tudtad a választ – vajon most is menne?

Villámgyorsan keletkezett bolygót fedeztek fel, ami átírhatja a bolygóképződés elméletét

További cikkeink a témában