A mikrobák antibiotikumokkal szembeni ellenálló-képességre kifejlesztett génjei ősi eredetűek. Az antibiotikumok használata a humán gyógyászatban és az állattenyésztésben azonban szelekciós nyomást gyakorol a különféle antibiotikum-rezisztenciát hordozó mikrobákra.

Az ember által alkalmazott antibiotikumokkal párhuzamosan egyre nő az antibiotikumokkal szemben ellenálló, patogén mikrobák által jelentett veszély is.

Ismét a mi térfelünkön pattog a labda az antibiotikumrezisztencia elleni harcban

Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati képes blokkolni a baktérium sejtfalának működését.

A szerves anyagok oxigéntől elzárt körülmények között zajló lebontása, az anaerob degradáció, mely során a tiszta és fenntartható energiahordozó, a biometán keletkezik, egyben különféle hulladékokat – a többi közt szennyvíziszapot és sertéstartótelepek hígtrágyáját „ feldolgozó bioremediációs eljárás is. A megoldással hatékonyan csökkenthető a különféle szennyvizekben található patogén baktériumok mennyisége.

A szerves anyagok hatékony lebontásához meghatározott idő szükséges, így a patogén és az emberre veszélytelen mikrobák között megtörténhet a különféle antibiotikum-rezisztenciához köthető gének cseréje.

E folyamat vizsgálatát nehezíti, hogy a legtöbb anaerob környezetben élő mikroorganizmus nem képes megélni mikrobiális partnerek nélkül. Így az ilyen közösségekben megtalálható antibiotikum-rezisztenciát hordozó mikrobák azonosítása speciális megközelítést igényel, melyhez az egyre fejlettebb metagenomikai eljárások és bioinformatikai algoritmusok is segítséget nyújthatnak.

Wirth Roland és munkatársai, a HUN-REN SZBK Mikrobiális és Növényi Genomika Kutatócsoport a Water Research folyóiratban megjelent tanulmányukban két szegedi biogázerőműből származó mintákat vizsgáltak. A szakemberek mikroba genomokat rekonstruáltak, valamint azonosították az ezekben megtalálható antibiotikum-rezisztenciához köthető géneket és azok expressziós aktivitását, azt, hogy az adott gének alapján mennyi fehérje termelődik.

A szegedi biogázerőmű. Forrás: Kelemen Zoltán Gergely/MTI

A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy az anaerob környezetben élő mikroorganizmusok sokféle, antibiotikum-rezisztenciához köthető gént hordoznak. Ezek között a legelterjedtebbek az úgynevezett multidrog rezisztencia családba tartozó gének. Ezek olyan gének, amik sejtmembránba ágyazódó fehérjéket kódolnak, melyek többféle antibiotikum sejtből való kipumpálására képesek. Emellett az emberre veszélyes mikrobák ellenálló-képességét növelik olyan anyagok kijuttatásával a sejtből, mely elősegíti a sejtek összetapadását.

A vizsgálatok során megállapították, hogy az antibiotikum-rezisztencia-gének számossága és aktivitása között korlátozott összefüggés van.

Az anaerob degradációs körülmények között nem minden antibiotikum-rezisztencia-gén fejeződik ki. Az eredmények alapján az anaerob kezelés hatékony a potenciálisan patogén mikrobák rezisztencia génjeinek aktivitáscsökkentésére. Azonban egyes, emberre veszélyes mikroba csoportok, mint például a Staphylococcus fajok ellenállónak bizonyultak az anaerob degradációs kezelésre. Ez az eredmény a szennyvízkezelés további fejlesztésének szükségességére hívja föl a figyelmet.

Ezek is érdekelhetnek:

Összefügghet az antibiotikum-rezisztencia és az emelkedő hőmérséklet

Nem lenne ez akkora baj, ha nem emelkedne a hőmérséklet.

Tovább fenyeget az egyik legnagyobb egészségügyi kockázat, méghozzá az emberi hülyeség miatt

Az antibiotikumrezisztencia évente 700 ezer ember haláláért felelős a világon, ez a szám pedig nagyon nem akar csökkenni.

(Forrás: MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés