A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak a világon.
A projekt célja az antibiotikum-rezisztencia csökkentése, az egészségügyi ellátás fejlesztése új eszközök beszerzésével és technikák fejlesztésével. A projekt során bevezetendő vizsgálati módszerek hozzájárulnak a hatékonyabb diagnosztikához, betegellátáshoz és kutatáshoz. Az egyedi molekulák detektálásra alkalmas Nanopore-módszer lehetővé teszi a DNS/RNS szekvenciák meghatározását, ezáltal a 24 órán belüli kórokozó-elemzést.
A sejtek egyedi biokémiai ujjlenyomatát vizsgáló infravörös spektroszkópián alapuló biotipizálás megkönnyíti a kórházi fertőzések, rezisztenciagének és virulenciafaktorok gyors nyomon követését, lehetővé téve a valós idejű járványügyi vizsgálatokat. A folyadékkromatográfiát és a tömegspektrometriát ötvöző rendszer költséghatékony lehetőséget kínál a betegek vérében az antibiotikumszint-meghatározására.
A magyar és román szakemberek a projekt során antibiotikumrezisztencia-génadatbázist hoznak létre, segítve ezzel a valós egészségi helyzet pontos feltérképezését, az állapotfelmérést és a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalt.
Ezek is érdekelhetnek:
A világűr mélyén összetett, gyűrűs szerkezetű kénvegyületek is vannak
A kutatók régóta feltételezték, hogy ilyen molekulák létezhetnek az űrben is, de eddig nem sikerült őket egyértelműen beazonosítani.
Miért éppen ma van a matematika leghíresebb számának a napja?
A π-ről és a π-napról van szó.
Készülj, pénteken átbillen a Föld, és jön az év egyik legfontosabb pillanata
Csillagászati mérföldkőhöz érkeztünk.
