Csillagászati mérföldkőhöz érkeztünk.
Pénteken, azaz március 20-án befut a tavaszi napéjegyenlőség, vagyis az a pillanat, amikor a nappal és az éjszaka hossza patikamérlegen kiegyenlítődik.
A köztudatban makacsul tartja magát március 21-e, de a naptárunk és a Föld keringésének apró eltérései miatt a jelenség gyakran egy nappal korábban történik meg.
Ilyenkor a Nap pontosan a Föld egyenlítője fölött jár, és mivel bolygónk egyik féltekéje sem „dől” jobban a központi csillagunk felé, a fényviszonyok egyensúlyba kerülnek, vagyis a Föld mindkét féltekéje közel azonos mennyiségű napfényt kap, és 12-12 órán át tart a nappal és az éjszaka.
Innentől viszont felgyorsulnak az események. Az északi féltekén a nappalok folyamatosan nyúlnak egészen a júniusi nyári napfordulóig, miközben a bolygó túloldalán pont az ellenkezője történik. Amíg mi a tavasznak örülhetünk, a déli féltekén most indul be az ősz és a tél felé vezető visszaszámlálás,
A világ két fele tehát ugyanabban a pillanatban két teljesen más évszakba lép át.
(Fotó: ESA)
Ez is érdekelhet:
Egy űrszonda olyan furcsa jelet fogott a Marsnál, ami miatt kísértetiesen hasonlít a Földhöz
A Mars eddig egy békés, bár kissé poros sivatagnak tűnt, de a legfrissebb kutatások szerint a vörös bolygón is felizzik néha a feszültség.
Elkerülhetetlen és látványos vég felé sodródik a Hubble űrteleszkóp
A Hubble űrteleszkóp három évtized óta mutatja meg, mennyire lenyűgöző és mennyire rejtélyes a világegyetem, most azonban egyre biztosabb, hogy a Hubble űrteleszkóp története látványos fináléval zárul.
Három napra „kikapcsolt” a Nap
Hosszú ideje nem volt arra példa, ami a Nappal történt.
