Hosszú ideje nem volt arra példa, ami a Nappal történt.
Szokatlanul nyugodt arcát mutatta a Nap február végén: néhány napra eltűntek róla a jól ismert foltok, mintha hirtelen „kikapcsolt” volna. A jelenség a szakértők szerint azt mutatja, hogy túl vagyunk a jelenlegi ciklus legintenzívebb szakaszán. Mert bár a Napot hajlamosak vagyunk állandó, izzó gömbként elképzelni, valójában egy folyamatosan változó, nagyjából 11 éves ciklusban lüktető égitest. Ennek az „életjelét” leginkább a mágneses zavarok miatt kialakuló sötétebb, hűvösebb területek, azaz a napfoltok száma mutatja meg.
Az elmúlt időszakban kifejezetten aktív volt a központi csillagunk, ezért is volt meglepő, ami február 22. és 24. között történt: négy év után először teljesen foltmentessé vált a Föld felé néző oldal:
Bár a most futó, 25. napciklus intenzitása 2024 végén és 2025 folyamán érte el a leglátványosabb szakaszát, a folyamat nem egyetlen pontszerű csúcsból állt. A napmaximum idején nemcsak a napfoltok száma ugrott meg, hanem a Nap mágneses pólusai is megkezdték a helycserét. Ez az átrendeződés egy hosszabb folyamat, ami jelzi, hogy a ciklus a legaktívabb fázisán már túljutott, és megkezdődött a lassú átmenet a nyugodtabb időszak felé.
A szakemberek szerint a naptevékenység ingadozása – amikor a rendkívüli kitöréseket néhány csendesebb nap követi – már annak a jele, hogy már elindultunk a ciklus leszálló ága felé. Ez azonban nem jelent azonnali eseménytelenséget. A Nap mágneses „szívverése" továbbra is lüktet: a Birminghami Egyetem kutatója, Dr. Rachel Howe már mindenféle adatokkal ki is mutatta a következő, 26. ciklus korai jeleit a Nap mélyebb rétegeiben.
Bár a teljes napminimum csak 2030 körül várható, a Nap még ezekben a „nyugodt” időszakokban is képes meglepetésekre, a történelem során a ciklusok leszálló ágában is fordultak elő rendkívül erős kitörések. A Nap tehát nem állt le, csupán alacsonyabb fokozatra váltott.
(Forrás: IFL Science, fotó: NASA/SDO/HMI, nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Felvételen, hogy mi történik, ha egy üstökös túl közel merészkedik a Naphoz
Ritkán sikerül megfigyelni ennyire közelről, ahogy darabokra szakad egy égitestet, most viszont sikerült.
Olyan csillagászati jelenség jön, amit eddig mindössze egyszer sikerült megfigyelni
Heteken belül megismétlődhet az egyik legritkább csillagászati együttállás.
Amatőröknek sikerült az, amihez NASA-szintű technika kell: 25 milliárd kilométerről fogták be a Voyager–1 jelét
A Voyager–1 már olyan messze jár, hogy a jelei alig bírnak áttörni a kozmikus zajon, de egy amatőr holland csapat megmutatta, hogy nincs lehetetlen.
