A Mars eddig egy békés, bár kissé poros sivatagnak tűnt, de a legfrissebb kutatások szerint a vörös bolygón is felizzik néha a feszültség.
A kutatók évtizedek óta gyanították, hogy a gigantikus marsi porviharok nemcsak látványosak, hanem elektromosan is aktívak, ám a közvetlen bizonyítékra egészen mostanáig várni kellett.
A NASA MAVEN űrszondája több mint tíz évnyi adatgyűjtés után végül kiszúrt egy olyan jellegzetes rádiójelet, ami kísértetiesen emlékeztet a földi villámlások után maradó ujjlenyomatra.
Ez a rövid, mindössze 0,4 másodperces impulzus (amit még 2015. június 21-én rögzítettek) az úgynevezett whistler-hullám, ami akkor keletkezik, amikor egy elektromos kisülés átszáguld a bolygó légkörének felső rétegein.
Bár a Marsnak nincs a mienkhez hasonló, globális mágneses pajzsa, a porszemcsék folyamatos ütközése a viharokban akkora töltést generálhat, mint egy földi vulkánkitörés. A jelenség ritkaságát jelzi, hogy százezer mérésből mindössze egyetlen ilyen eseményt sikerült azonosítani, ami arra utal, hogy a marsi villámok vagy igencsak szemérmesek, vagy csak különleges légköri együttállás esetén sülnek ki.
Hogy jutnak ki az űrbe ezek az elektromágneses jelek? A szakértők szerint a Mars déli féltekének helyi mágneses mezői csatornaként segítik ezeket a hullámokat, hogy kijussanak az űrbe, elárulva a bolygó rejtett energiáit.
Ez a halvány, de annál beszédesebb nyom bebizonyította, hogy a Mars légköre messze nem olyan halott, mint azt korábban gondoltuk. És a felfedezés még azért is nagy szám, mert korábban csak a hatalmas mágneses térrel rendelkező gázóriásoknál, például a Jupiternél láttunk hasonlót.
(Forrás: Phys.org, fotó: NASA/JPL-Caltech)
Ez is érdekelhet: